TEXEL JUHOK ROMÁNIÁBN. Húsjuh fajta, amely adaptálódott a HARGITA  MEGYEI LEGELŐKHÖZ !

A Texel az egyik legértékesebb húsjuh fajta. Főként az ízletes, minőségi, omlós húsa és csontozata miatt értékelik. A Texel juhoknak ennek megfelelő áruk van, sokan a legdrágább juhfajtának tartják. Romániában az egyik gazda, aki úgy döntött, hogy a Texelre fogad, a Hargita megyei Szentegyházán élő Magyari Szabolcs (36 éves), hivatásos állatorvos.

Hargita megyébe az első Texel juhokat Hollandiából hozták, de a genetikai vonaluk angol, mondta az Agrointeligența – AGROINTEL.RO-nak a tenyésztő.

A Texel húsjuhok tenyésztése. A kos ára akár 1000 eurót is elérhet

A texel kosokat más juhfajták nemesítésére, a hústermelés javítására is használják. Romániában egy Texel kos 800 vagy akár 1000 euróba kerül, a Texel juh ára pedig körülbelül 300–400 euró.

„Én személy szerint 500 eurót fizetett egy nőstényért, és a kos ára 1500 euró volt. A kos skót tenyésztőkből származó import ” – mondta a gazda.

A Texel húsjuhok tenyésztése. Az állategészségügyi előírásoknak megfelelő menedékhely

Magyari Szabolcs tíz Texel juhval és ennek a drága fajtának egy hímével kezdte: „Azt vettem észre, hogy nem igényelnek különleges feltételeket, ugyanúgy tarthatók, mint más juhok. Én elkészítem az istállót, hogy szép legyen, legyenek jó körülmények, de ehhez a fajtához nem kell különleges befektetés. Az én befektetésem, hogy legyen egy olyan istálló, amely nekem tetszik, legyen itató, etető, az istállókban legyen szellőztetés, minden úgy, ahogyan azt a higiéniai könyv írja”.

A Texel húsjuhok tenyésztése. Jó vágási hozam  

A Hargita megyéből származó gazda kizárólag a piac legjobb húsfajtáira összpontosít. „Azért választottam ezt a fajtát, mert azt hiszem, hogy a Suffolk és a Texel a legmegfelelőbbek a hústermeléshez. A Texel fajta adja a legjobb hozamot a vágás során, mivel nagyon gazdag izmokban, nagyon kevés zsírral és kissé vékonyabb csonttal rendelkezik. A Texel kosok nagyon jók fajtenyésztéshez” – osztotta meg a gazda a Texelfajta nevelésével kapcsolatos tapasztalatait.

 A Texel húsjuhok tenyésztése. A bárányok gyorsan híznak 

A Magyari Szabolcs gazdaságában a Texel juhokat legelőn tenyésztik, és a hústermelés rendkívül magas.

 „Jelenleg 6 kis kosom, a nagy kosom, a 10 anyajuhom, és azt hiszem, további 12 bárányom van. Van egy legelőnk a gazdaság közelében, és minden reggel oda kiengedjük őket, és este visszajönnek az istállóban. A Texel egy húsadó fajta, ezért nem a tej miatt tartjuk. És az ellés nagyon jó. Például a gazdaságunkban öt juh van, amelyek három bárányt hoztak a világra, csak egynek lett csak egy báránya, a többinek kettő. A hústermelést tekintve, normál legeltetés mellett, a február közepén született kos már 65 kilogrammot nyom, normál táplálkozástól, tehát nem koncentrátumoktól és extráktól növekedett, mert úgy még többet hízna. 6 hónap alatt eléri tehát a 65 kilogrammot” – mondta a tenyésztő tavaly.

Születésükkor a Texel bárányok általában 5-7 kilogramm tömegűek, 3 hónapos korukban pedig már 30-35 kilogrammok. Felnőtt korban a Texel juhok súlya 75-85 kilogramm, a kosé 110-130 kilogramm.

 A Texel húsjuhok tenyésztése. Nyereség a tenyészkosok értékesítéséből

A Hargita megyei gazdálkodó lemondott a hús eladásáról a kossal való üzletelés javára, ott 500–600 eurót keres egy hím után. „Ha csak tenyésztésre szánjuk az állatokat, idén egy kos ára kb. 500-600 euró. Nem értékesítek bárányokat, mert növelni akarom állományomat” – mutat rá a juhtenyésztő.

A Texel juh-üzlet nyereséges, egyrészt, mert az állatok sokat ellenek, másrészt pedig az erre a fajra jellemző hústömeg növekedési teljesítménye miatt. Ezen túlmenően az élelmiszerigényük nem túlzott.

„A fejadagjuk normális. Na jó, én néhány táplálkozási szakemberrel dolgozom együtt, tanácsot kértem tőlük, de ez nem nagy ügy. Egy dara az, amit ajánlottak. Semmi extra. De adunk nekik olyan keverékeket, amelyek ásványi anyagokat, vitaminokat és nyomelemeket tartalmaznak, amelyek fontosak a juhok élelmezésében. Tehát ez egy plusz a gabonakeverék mellett. Kimondottan juhok számára készült keveréket adunk nekik, ami nem nagy hókuszpókusz, bármely olyan üzletből megvásárolható, amely az állatok táplálkozásával foglalkozik, és emellett jó minőségű szénát kapnak, és legelnek. Együtt dolgozom a Mikroppal, ez egy cseh társaság, amelynek székhelye Kolozsváron található, és táplálkozással foglalkozik. Állatoknak szánt keverékeket adnak el. Bogdan Negrescunak hívják a képviselőjüket, és én tőlem vásárolom ezeket a termékeket” – tette hozzá a gazda.

A Texel húsjuhok tenyésztése. Surlókór elleni rezisztencia, érzékenység a pasteurellozisra 

A Texel juhok a Hargita megyei durva éghajlathoz való adaptálódása kapcsán a gazda azt mondta, hogy nem tapasztalt semmilyen különleges problémát. Csak egyetlen betegség veszélyezteti az import juhait, a pasteurellozis, amely ebben az időszakban a román fajtákat is érintheti. Ennek oka az, hogy a Texel juhnak nincs ellenálló képessége és immunitása a betegség leküzdésére. De ha a vakcinákat időben beadják nekik, akkor a betegség nem gyűjti meg a Texel tenyésztők baját.

„Ez a fajta nagyon jól alkalmazkodik. A hollandiai tenyésztőnek, ahonnan ezt az állományt vettem, Angliából importált állománya is volt. Tehát ez egy angol vonal, de nem mondhatom, hogy problémák lennének az akklimatizációval. Kb. 24 órát utaztak idáig. Egy kis probléma a pasteurellozissal kapcsolatban lenne, amely egy olyan súlyos betegség, amelyre a román állomány valamennyire ellenálló, de a külföldről, különösen Hollandiából, Angliából, a nyugatról származó fajták érzékenyebbek, mivel ott nem annyira gyakori ez a kór. És van egy protokoll, amely szerint a bárányokat be kell oltani, először kétszer, majd évente, és ez elég. Ez nem nagy ügy. Csak oltani kell és kész. Ez egy olyan betegség, amely nemcsak ennél a fajtánál fordul elő, hanem mindenikben. Az importált állomány azonban nem rendelkezik rezisztenciával, mert soha nem találkozott a betegséggel” –  magyarázta az állatorvos.

A Texel fajta rendkívül ellenálló a surlókórra, egy olyan betegségre, amely a romániai állományokat tizedeli.

„Rezisztensek a surlókórra, genetikailag rezisztensek a surlókórra, és a surlókór nagyon súlyos juhbetegség, esetén az egész állományt levágják. Tehát leölik az állatot, ha elkapja. Nem lehet megmenteni, ha a surlókór tüneteit mutatja” – mondta az állattenyésztő. A Texel húsjuhok tenyésztése. A kos értékesítésével fedezett költségek

A hargitai juhtenyésztő megértette, valószínűleg a szakmájából kifolyólag is, hogy mi a fajtatiszta állat értéke. Ezért úgy döntött, hogy nem keresztezi a fajokat a gazdaságában, keverékek tenyésztése céljával.

„Szeretnék egy kis állományt, egy kicsi sejtmagot, de jó minőségűt. És a jövőbeni tervem az, hogy vásároljak még néhány kost Angliából, hogy a lehető legjobb kosaim legyenek. Ha sikerül különleges kosokkal végezni mesterséges megtermékenyítést, akkor még jobb lesz. Csak a kosok értékesítéséből szeretném finanszírozni e juhok fenntartási költségeit. Tehát nem akarok húst eladni, mert sokkal több pénzt kapok a kosokból, mint ha vágnám a juhot, azaz a kost. Úgy képzeltem el, hogy minden évben, ha 5-10 kost értékesítek, akkor abból a pénzből ételt vásárolok. Fedezem a költségeket. Kb. ennyi. Fedezem a költségeket a kos árából, és nagyon jó minőséget érek el, nem kötök kompromisszumot a minőség rovására. Ebben a tekintetben a legjobb állataim kell, hogy legyenek. Kevés és minőségi, genetikai kompromisszumok nélkül ” – hangsúlyozta a tenyésztő.