Botănoiu: Hogyan kártalanítottuk 2012-ben és 2015-ben a mezőgazdasági termelőket szárazság esetén. Tanulságos sikertörténet

Levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) volt államtitkára, Daniel Botănoiu részletesen leírja, hogy hogyan kártalanítottak szárazság esetén 2012-ben és 2015-ben.

Mint ismert, a jelenlegi tárcavezető, Adrian Oros, többször is nyilvánosan kijelentette, hogy 10éve nem kártalanítják szárazság miatt a gazdákat, és hogy az idei lesz10 év után az első olyan intézkedés, amely segítséget nyújt a szárazság miatt károsult mezőgazdasági termelőknek.

Daniel Botănoiu megjegyezte, hogy a szöveg, amelyet alább elolvashatnak, hasznos eszköz lehet, amelyet tanulmányozhatnak a jelenlegi vezetők, amennyiben jóhiszeműek, és valóban segíteni akarnak a gazdáknak.

Az Agrointeligența-AGROINTEL.RO teljes egészében közzéteszi a Daniel Botănoiutól kapott szöveget, és hagyjuk, hogy az olvasók döntsék el, hogy mit érdemes ötletként megjegyezni az elemzésből. Emlékeztetjük önöket arra, hogy folyamatosan tájékoztattuk olvasóinkat Adrian Oros miniszter többek között a témával kapcsolatos döntéseiről és kijelentéseiről. Ugyanakkor értékelünk minden olyan megalapozott álláspontot is, amely hatékony megoldást jelenthet a román gazdák számára.

Daniel Botanoiu volt államtitkáré a szó: 2012-ben, május elején, felhívott egy jó barátom, egy fontos szervezet vezetője, és azt mondta, hogy látott egy Victor Ponta akkori miniszterelnök által aláírt dokumentumot, amely szerint hamarosan kineveznek engem a mezőgazdasági minisztérium államtitkárává.

Néhány percre gondolkodóba estem, hiszen tudtam, hogy fel kell adnom addigi tevékenységeimet, de mivel mérleg vagyok, a másik felem azt mondta: „Menj és tegyél valamit a társaidért, nézd meg, mi történik az üvegházakkal, hogyan változik az időjárás, milyen gondjaik vannak a termelőknek stb.

”2012. május 21-én Ponta miniszterelnök aláírja a 236-os számú határozatot, amellyel kineveztek államtitkárnak, de gondolataim két fontos téma körül forogtak, éspedig: mit tehetek a 2012. januári és februári természeti csapások miatt károsult zöldségtermesztőkért, és hogyan lehetne olyan kukorica-, repce- és napraforgómagunk, amely képes ellenállni a pusztító kártevők támadásának.

Elsőként Aurel Tănase úr, az OIPA zöldségek/gyümölcsök elnöke és Gheorghe Vlad, a Vidra Növénytermesztők Egyesületének elnöke keresett fel az irodámban, akik kifejtették az ágazat problémáit, és azonnal felkértek, hogy találjak egy megoldást a zöldségtermesztők kártalanítására, hogy megtérítsük számukra is a felmerült (és nem kis) költségek egy részét. A felkérést elfogadtam, de néhány nap türelmet kértem tőlük, hogy beszéljek a mezőgazdasági miniszterrel, Daniel Constantin akkori kormányfőhelyettessel, valamint a minisztériumi kollégáimmal, hogy közösen keressünk törvényes utat a probléma megoldására.

Május 22-én találkozóm volt a minisztériumi kollégáimmal, akiknek minden lehetséges alkalommal köszönetet mondok, és megállapodtunk abban, hogy egy de minimis (csekély mértékű) támogatást nyújthatunk az érintett mezőgazdasági termelőknek. Néhány órás beszélgetés után, amely során pro és kontra érveket hoztunk fel, megállapodtunk egy kormányhatározat-tervezetben, amellyel el tudjuk érni a javasolt célt. Azért választottuk ezt a módot, hogy a zöldségtermesztők, akiknek olyan nagy szükségük van a segítségre, ne vesztegessék a drága időt. Felkerestem a mezőgazdasági minisztert a szóban forgó jogszabálytervezettel, elmagyaráztam neki a helyzetet, és felkértem őt, hogy támogassa a kezdeményezést.

Nem telt bele 10 perc, és Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter beleegyezett, a felvette a telefont, és a piros vonalon felhívta Románia miniszterelnökét, Victor Ponta urat, elmagyarázva neki a jelenlegi helyzetet és a lehetséges megoldást. Meg kell említenem, hogy 2012. hatalmas kihívásokban gazdag, de anyagilag szegény év volt a mezőgazdasági minisztérium számára. Meglepő módon a szakminiszter magyarázata után a kormányfő azonnal belegyezett a jogszabály támogatásába. Május 23-án arra kértem a kollégámat, Mihai Puținteit, hogy kísérjen el a pénzügyminiszterhez, hogy az általunk kezdeményezett jogszabályról tárgyaljunk. Útközben megkérdeztem tőle: „Mihai, találunk-e 1,5 millió eurót a költségvetésben?” Örültem a válaszának: „Muszáj, miniszter úr!” A pénzügyminiszterrel folytatott néhány órás beszélgetés után Florin Georgescu kormányfőhelyettes beleegyezett abba, hogy aláírja a jogszabályt. Aztán – mi tagadás, örömmel – távoztam, hogy írassam alá a dokumentumot Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszterrel, Ioan Rus belügyminiszterrel, valamint a kijelölt közigazgatási miniszterrel, Victor Paul Dobreval, hogy a következő kormányülésen átvigyük a szavazáson.

Így született meg az 562-es kormányhatározat, amely május 30-án jelent meg a közlönyben.  Tehát az elhatározástól számított egy héten belül kiadtunk egy jogszabályt, amely támogatja a támogatott területeken tevékenykedő zöldség- és virágtermesztőket. Örömmel emlékszem, és köszönetet mondok a megyei mezőgazdasági igazgatóságok képviselőinek azért, ahogy reagáltak a termelők támogatása érdekében. A mezőgazdasági igazgatóságok felügyelői által összegyűjtött adatok alapján sikerült kiértékelnünk és ellenőriznünk a káreseteket. A jóváhagyott felső határ kedvezményezettekként 7500 euró, összesen pedig 1.356.697 euró volt. Mindez a folytatásra ösztönzött. De a dolgok itt nem álltak meg, az időjárás továbbra is kedvezőtlen volt, az aszály pedig egyre erősebbé vált, ezért figyelembe kellett vennünk a növényágazatot, a költségvetésen pedig egyre nagyobb volt a nyomás. Természetesen, minden tevékenység irányítójának tudnia kell, hogy hogyan kezelje erőforrásait, ez a különbség a gyakorló és a nem gyakorló, hanem elméleti szakemberek között, azok között, akik ismerik az ágazatot, és azok között, akik csak mímelik, hogy ismerik.

Szóba álltam a szakmai szervezetek, egyesületek képviselőivel, különösen emlékszem a Laurențiu Baciuval, a Nicolae Sitaru elnökkel, a Marcel Cucuval folytatott beszélgetésekre, ők mind a LAPAR-tól voltak, továbbá az Aurel Popescu Rompan-elnökkel, a Viorel Nica, a vizet öntözési célra felhasználók szövetségének – L.U.A.I.R – elnökével, a Román Gazdálkodók Egyesületének igazgatójával, Adelina Popescuval, illetve a Viorel Mateijal és több mással folytatott beszélgetésekre. Világosan körvonalazódott a termelők támogatására irányuló új jogszabály megjelenése. De közben arra gondoltam, hogy honnan szerezhetek pénzt! A minisztériumi kollégáimmal, Elena Tatomirral és Roxana Zarmaval közösen egy másik olyan jogszabálytervezetre gondoltunk, amely támogatná a termelők erőfeszítéseit.

Nyilvánvalóan ugyanazt az utat követtük, mint a 2012.05.30-ai 562-es számú kormányhatározat esetében, amelyet a szakmai szervezetek képviselőivel, valamint az Európai Bizottság szakembereivel is megvitattunk. Így jelent meg a 2012. szeptember 1-jei, 897-es kormányhatározat. Megjegyzem, hogy ez a kormányhatározat nehezebben született meg, mivel több döntéshozót kellett meggyőznünk arról, hogy miért van szükség a májusi után egy újabb, más döntésre, elmagyaráztam, és lám, ez a határozat is valósággá vált, hiszen aláírta Victor Ponta miniszterelnök, Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter, Leonard Orban, az európai ügyekért felelős miniszter, és Florin Georgescu kormányfőhelyettes, pénzügyminiszter. A kifizetést egy részletben, 2012. november 1-jétől kezdték el, az illetékes hatóságok pedig a bukaresti és a megyei mezőgazdasági igazgatóságok voltak.

A 2013-as év sem nem volt könnyű a szeszélyes időjárás miatt, ám intenzitásukban ezek a meteorológiai jelenségek már nem voltak olyan erősek, hogy nagy területeket érintsenek, és hogy több ágazatban okozzanak károkat.

Aztán jön a 2014-es év olyan hónapokkal, amikor az időjárás ismét feje tetejére állt. Kedvezőtlen meteorológiai jelenségekkel szembesültünk, például jégeső, vihar, áradások, árvizek, erős szelek, amelyek 2014. január és augusztus között jelentkeztek. A támogatott területek, üvegházak károsultak, különösen a burkolatuk (üveg és műanyag fólia), valamint a méhészeti ágazatban is voltak károk.

A szóban forgó meteorológiai jelenségek több mint 55 közigazgatási egységben nyilvánultak meg Brăila, Călăraşi, Dâmboviţa, Dolj, Galac, Giurgiu, Hunyad, Ilfov, Máramaros, Neamţ, Olt, Prahova megyékben és Bukarestben. És megjelenik ekkor a 2014-es 865-ös számú határozat, amely jóváhagyja a mezőgazdaságban, a zöldségágazatban a 2014. január-augusztus periódusban a meteorológiai jelenségek által okozott veszteségek de minimis kártalanítási tervét.

A De minimis terv a mezőgazdaság zöldségágazatában a szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2014. január és augusztusa között elszenvedett károk miatti kompenzációra nevű, 2014-es, 865-ös számú kormányhatározat megteremtette a jogi keretet a mezőgazdasági termelők kártalanítására a jégeső, heves esőzések, árvizek, erős szelek, hatalmas havazás, fagy okozta veszteségek miatt, a méhészetben is, hogy a gazdák folytathassák a termelést.

A kedvezőtlen meteorológiai jelenségek miatt kárvallott mezőgazdasági termelőknek 2014. november 7-ig kellett benyújtaniuk a támogatási kérelmeket, illetve az egyéb igazoló dokumentumokat, amelyek alátámasztják, hogy gazdasági tevékenységet folytatnak, valamint, hogy kárt szenvedtek. A károk megállapításáról szóló jegyzőkönyvet a helyi / megyei vészhelyzeti bizottságok állították össze 2014 végéig, a 2014-es 21-es számú sürgősségi kormányrendelet alapján. A 865-ös számú határozat úttörő szerepet játszott abban a tekintetben, hogy több tevékenységi szektort is magában foglalt, így nem volt jogi következménye abban az értelemben, hogy azok, akik e jogszabály alapján nyújtottak be de minimis támogatási kérelmet, nem részesültek kifizetésben 2014-ben. De nem hagytam a dolgokat mentükre. Figyelembe véve a nagy felelősséget és azt a tényt, hogy több tevékenysége veszélybe került, ragaszkodtam egy másik jogszabályhoz, amely a termelőket támogatja.

Az említettekre való tekintettel új kormányhatározatot kellett kidolgozni a 2015-ös helyzet feloldására, hogy diszkrimináció nélküli bánásmódban részesüljenek azok a mezőgazdasági termelők, akik támogatási kérelmet és kísérő okmányokat nyújtottak be a 2014-es 865-ös határozat alapján. Ugyanakkor megkülönböztetéstől mentes bánásmódot biztosítottak minden olyan mezőgazdasági termelő számára, akik támogatott területeket műveltek meg, és jégeső, heves esőzések, árvizek, erős szél, hatalmas havazás, illetve fagy okozta károkat szenvedtek 2014. január és augusztus között. Így jelent meg 2015. április 29-én a 293-as kormányhatározat, amely előírja a mezőgazdászok támogatását a kedvezőtlen időjárási körülmények okozta károk esetén. Megtettem, amit megígértem!

A mezőgazdaság a gazdaság egyik olyan ága, amely nagymértékben függ az éghajlatváltozástól. Még meg sem száradt teljesen a tinta a 293-as kormányhatározaton, s az aszály ismét arra kényszerített, hogy újabb megoldásokat és intézkedéseket foganatosítsunk a ProAgro szövetség, a LAPAR, az AGROSTAR képviselőivel és nemcsak, a gazdák támogatására.

A Prefektusi Hivatal és a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Vészhelyzeti Operatív Központjának közölt központosított adatok kiértékelését követően kiderült, hogy 173,5 ezer mezőgazdasági termelő és összesen kb. 1,65 millió hektár földterület érintett, köztük elsősorban kukorica, a napraforgó, a szójabab, a burgonya, a cukorrépa, a zöldségfélék, a takarmánynövények, a legelők és kaszálók. Jelentős kárról van szó, a számok szerint a mezőgazdasági termelők és termőföldek 18 százaléka érintett, mezőgazdasági kifizetési ügynökségének 2015-ös adatbázisa szerint.

A megbeszéléseket követően és a jelenség összetettségét, valamint az odaítélendő összegeket figyelembe véve egy sürgősségi rendelet-tervezet megírása vált szükségessé. Hogy csökkentsük a jövedelem-kiesés a mezőgazdasági termelők tevékenységének folytatására gyakorolt negatív hatásait a sürgősségi rendelet-tervezetben egy állami támogatási rendszer létrehozásáról döntöttünk, amelynek célja a 2015. április-szeptemberi aszály által súlyosan érintett mezőgazdasági termelők kompenzálása. Az állami támogatási rendszernek meg kellett kapnia az Európai Bizottság jóváhagyását is, emiatt kellett a jogszabályt sürgősségi jelleggel elfogadni, ellenkező esetben veszélybe került volna a 2016-os mezőgazdasági termelés, ez pedig kedvezőtlen következményekkel járt volna gazdasági és társadalmi szempontból is, azáltal, hogy csökkent volna a mezőgazdasági termelők jövedelme és a lakosság élelmezésbiztonsági szintje.

A mezőgazdaság akkor a kormány egyik fő prioritása volt, ezért mindig is hittük, hogy kezdeményezéseink pozitív véleményezést kapnak. Emlékszem, hogy tárgyalások folytak akkor Victor Ponta miniszterelnök, a mezőgazdasági miniszter, Daniel Constantin, az államháztartásért felelős miniszter, Eugen Teodorovici, a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, Graţiela Gavrilescu, a külügyminiszter, akit George Ciamba államtitkár képviselt és jómagam, illetve a LAPAR, ProAgro, AGROSTAR, AFR, ACA képviselői között, amelyek eredményeképpen egy kb. 200 millió eurót kitevő állami támogatás odaítéléséről döntöttünk.

És így született meg 2015. október 23-án a 45-ös számú sürgősségi rendelet, amely előírja a 2015. április-szeptemberi időszakban a súlyos aszály által okozott károk kompenzálására szolgáló állami támogatási rendszer létrehozását, az ügyben az illetékes hatóság a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség – APIA lett.

Mindezen támogatási intézkedések mellett – amelyek forrása az állami költségvetés volt –, számoltunk az Európai Unió által a Szolidaritási Alapon (FSUE) keresztül Romániának juttatott pénzzel is. Az ebből az alapból származó pénzt azoknak a közigazgatási szerveknek szánják, amelyek meteorológiai jelenségek következtében szenvedtek károkat azért, hogy teljes egészében fedezzék a sürgős beavatkozásokat, és költségarányosan fedezzék az érintett infrastruktúra helyreállítási munkálatait. Így a FSUE koordináló és irányító hatóságához címzett beadványaink révén 2014-ben, 2015-ben, 2016-ban, 2018-ban pénzt kaptunk a mezőgazdasági minisztériumnak alárendelt szervezetek számára kárpótlás gyanánt.

A kérelem elemzését követően az Európai Bizottság úgy határozott, hogy teljesítjük a támogathatósági feltételeket, és javasolta, hogy Románia megkapja a FSUE szabályainak megfelelően kiszámolt összegeket. A veszteségek felmérésekor figyelembe vették a kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséig felmerült növény-specifikus átlagköltségeket, valamint az elveszett állatok és a méhcsaládok átlagos piaci árait.

Íme, lehetséges, de mindez erőfeszítéssel, tudással és nagyon-nagyon sok munkával jár. Ezeket a dolgokat azért írtam le, hogy az elhangzottak a kollektív tudás részei maradjanak, hogy kiemeljem néhány ember erőfeszítéseit, és hogy megmutassam, hogy a mezőgazdasági minisztériumban folyamatos a munka.