Sertésvágás, 2020. Az ANSVSA disznóvágással kapcsolatos szabályai

Sertésvágás 2020-ban – szabályok, amelyeket be kell tartani a hagyományos karácsonyi disznóvágásakor. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság idén is szigorú szabályokat ír elő a disznóvágással kapcsolatban sertéspestis miatt, országos szinten továbbra is több száz fertőző gócot tartanak nyilván.

A hagyományos karácsonyi disznóvágáskor nemcsak a számos állategészségügyi szabályt, hanem azokat az előírásokat is be kell tartani, amelyeket a Covid-19 terjedésének megfékezésére foganatosítottak. Csakis azonosított és nyilvántartott disznó vágható le a háztartásokban. Egyszerűen fogalmazva: a füljegyzett sertések.

Ha az állat levágása előtt a tulajdonosa betegségre utaló jeleket lát rajta (étvágytalanság, láz, bőrpír, majd elkékülést, felfelé domborodó hátgerinc, nehézkes járás, véres hányás, véres hasmenés stb.), vagy vágás után a belső szervekben észlel problémát (pl. vörös vagy fekete színű megnagyobbodott lép, jelentősen megnagyobbodott máj, számos vérzés, folyadék felhalmozódása az üregekben stb.) feltétlen értesítse az állatorvost.

Azért, hogy ne betegedjenek meg a húst és a hústerméket fogyasztók, az állat tulajdonosa köteles felkérni az állatorvost az élő sertések klinikai vizsgálatára, illetve a levágott állat húsának vizsgálatára, különös tekintettel az esetleges trichinellózis diagnosztizálására.

Tilos emberi fogyasztásra bocsátani azt a sertéshúst, amelyen nem végezték el a Trichinella spp vizsgálatot. Azokat a húsokat, amelyek Trichinella spp-vel fertőzött farmról származó állattól erednek, emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják, és a hatályos állat-egészségügyi jogszabályokkal összhangban kivonják a forgalomból. Az A.N.S.V.S.A. zöld száma 0800 826 787, és bármely telefonhálózattól ingyenesen hívható az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos szabálytalanságok bejelentése végett.

Mi a trichinellózis?

A trichinellózis veszélyére Dr. Penţea Ioan Viorel, az Állatorvosok Kollégiuma Nagyszebeni fiókjának titkára hívta fel újfent a figyelmet.

A trichinellózis egy betegség, amely állatokról emberre terjed, és amelyet a Trichinella Spiralis nevű parazita okoz. Ez a házi- és vadállatok (sertés, nutria, vaddisznó, medve, farkas és rágcsálók), valamint emberek testében élősködik. Nálunk a sertés a leggyakoribb hordozó. Az ember testébe a fertőzött sertés- vagy vadhús fogyasztása révén kerül.

Hogyan betegszik meg az ember?

Az emberi szervezetbe a trichinella állatorvos által meg nem vizsgált, fertőzött hús vagy abból készült húskészítmény (kolbász, sonka, stb.) elfogyasztásával kerül be, amelyet nem sütöttek vagy főztek meg teljesen, illetve nyersen, sózva, füstölve került az ember szervezetébe.
Az embereknél a következő tünetek jelentkeznek fertőzés esetén: magas láz (38-40 fok), emésztési rendellenességek (hasi fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés), izomtömeg-fájdalom, amelyet az arc ödémája kísér, „duzzadt fej betegség”. Az embereknél a trichinellózis gyógyítható, a kezelés sikerét elsősorban az határozza meg, hogy milyen gyorsan sikerül diagnosztizálni a kórt.

Az ember megfertőződésének elkerülése érdekében javasolt:

• a vágóhidakon és az egyéni háztartásokban levágott állatok (sertés, nutria, ló) húsának vizsgálata, valamint az ehető vad (vaddisznó, medve) húsának állat-egészségügyi ellenőrzése fogyasztás előtt;
• sertéshús vásárlása kizárólag vágóhidakról, csarnokokból, állat-egészségügyi engedéllyel rendelkező hentesektől, üzletekből, a termékeken legyen egészségügyi jelölés (bélyegző);
• az állat-egészségügyi egységekben árusított nyers hús csakis állat-egészségügyi engedéllyel rendelkező vágóhidakról származhat, legyen megjelölve (bélyegzővel), a húsnak legyen ugyanakkor állatorvos által kiállított, a termék egészségi állapotát és minőségét igazoló állat-egészségügyi bizonyítványa ;
• az egyéni háztartásokban nevelt sertések húsa kizárólag saját fogyasztásra használható abban a gazdaságban, ahol nevelték, és csakis a kötelező trichinoszkópos vizsgálat után, az eladásuk tilos;
• a vizsgálat elvégzéséhez kb. 100–200 gramm húsmintát kell vinni, amelyet a rekeszizomból (zsíros dagadó), nyelvizmok és bordaközi izmok rekeszoszlopaiból (zsírfürdőjéből) gyűjtöttek be;
• vaddisznó esetében legalább 10 g súlyú mintát kell venni az elülső végtagból, a nyelvizomból vagy a rekeszizomból;
• az elemzés céljából bemutatott húsmintához mellékelni kell az azonosító elemet (füljelzőt), amelyet le kell adni a húst vizsgáló állatorvosnak;
• a levágott állat húsát a fagyasztóban vagy a hűtőszekrényben kell tárolni, legfeljebb 4 Celsius-fok hőmérsékleten, vagy hagyományosan sózva, füstölve, illetve sütve, esetleg zsíros tartályokban tartósítva.

A sertések és a trichinella spiralisra fogékony egyéb állatok megbetegedésének megelőzése érdekében a következő intézkedésekre van szükség:

• a létszám szinten tartása a szaporodás szabályozásával, illetve kórokozók és egyéb veszélyek elterjedésének visszaszorítása a rágcsálók elleni védekezéssel és az állatok környezetének tisztán tartásával, a rágcsálók tetemének összegyűjtésével és megsemmisítésével;
• a higiéniai és biológiai biztonsági feltételek betartása az állatok környeztében és a gazdaságban;
• a háztartási helyek tisztítása;
• a vágóhidakról származó hulladék száműzése az állatok étrendjéből.

Rendkívüli helyzetek fellépése estén ajánlatos értesíteni a kijelölt állatorvosi személyzetet az operatív és hatékony beavatkozás érdekében.

Figyelem! Ne dolgozzon fel és ne fogyasszon sertés- vagy vadhúst (vaddisznó, medve) mindaddig, amíg az állatorvos megerősíti, hogy az állatból vett mintát tesztelték Trichinella Spiralis-re, negatív eredménnyel.