A burgonya ára 2021-ben. A gazdák 0,70 lej / kg-ért termelnek, és 0,45 lej / kg-ért értékesítenek. A standokon az ár eléri a 2,5 lej / kg-ot!

A burgonya ára 2021-ben: a gazdák nagy aggodalommal kezdték az évet a romániai mezőgazdasági termések helyzete miatt. Romulus Oprea, a romániai burgonyatermesztők országos szövetségének (FNCR) elnöke számításai azt mutatják, hogy a termelők veszteséggel értékesítik a betakarított mennyiségeket, és koherens stratégiára van szükség ahhoz, hogy ez a növény a következő években támogatást élvezhessen.

A „szegények kenyere”, ahogy Romulus Oprea, a romániai burgonyatermesztők országos szövetségének (FNCR) elnöke a krumplit nevezi, azt mondta, hogy ezt az országunkban széles körben fogyasztott növényt 2020-ban jóval kisebb területen termesztették, mint 2019-ben.

A burgonya ára 2021-ben: A közvetítők befolyása óriási

Romulus Oprea a Digi24 egyik interjújában arról beszélt, hogy a burgonya árát a „közvetítői hálózat” befolyásolja. Ha a gazdaság kapujában egy kilogramm burgonyát 50 baniért adnak el, akkor a szupermarketekben ez elérheti a 2,5 lejt, és ez a helyzet nem kedvez a gazdának.

„Ebben az évben minden bizonnyal többet fizet a burgonyáért fogyasztóként, mert megjelenik a közvetítők hálózata. Ha ebben az időszakban a román gazda kilogrammonként 45-50 bani áron árul a gazdaság kapujában, akkor Ön 2 lejért vagy 2,5 lejért vásárolja meg kilogrammját a szupermarketben. Ez megint egy másik probléma, a jövedelem elosztása a közvetítői láncon mélyen igazságtalan. Tehát nem lehetséges, hogy az a gazda, aki kilogrammonként 70 banit költ a burgonya előállítására és minden kockázatot fel kell vállalnia, 45-50 baniért kell eladnia kilogrammonként, és a nem kiegyensúlyozott verseny miatt nem is tudja megfelelő módon értékesíteni” – mondta a romániai burgonyatermesztők országos szövetségének (FNCR) elnöke.

A „szegények kenyerét” egyre kisebb területeken termesztik

Az aszály, de a COVID-19 járvány okozta helyzet miatt Romániában jelentősen csökkent a burgonyával művelt területek mennyisége. Valójában ez a csökkenés 30 éve következett be, és 2007. óta gyorsuló a tendencia.

„A szegények kenyere, a romániaiak második kenyere egyre kisebb területen terem, mivel ez a munka veszíti vonzerejét, mert egyre kevésbé nyereséges. A burgonya mint növény termesztését 1990 után a véletlenre bízták, tehát a probléma nem mai, hanem 30 éve csökkenő tendenciát mutat: 1990. előtt 275.000 hektáron termett, ma, az INS adatai szerint mindössze 174.000 hektáron, de az APIA-nál, azaz a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél csak 27.000 hektárt regisztráltunk. A visszaesés 2007. óta gyorsul. Mindenki tudja, mi történt 2007-ben, amikor az EU tagjává váltunk, és közvetlen versenybe kerültünk a nagy burgonyatermelőkkel, köztük az 5 nagy óriással: Németországgal, Hollandiával, Belgiummal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával. Lengyelország is bekerült ebbe a válogatott klubba” – mondta Oprea.

Románia nem tudja biztosítani a burgonya hazai fogyasztását, az értékesített burgonya 70 százaléka importált 

Ráadásul a burgonyával megművelt területek Romániában nem tudják biztosítani a belföldi fogyasztást, ezért az import jelentősen megnőtt, így jelenleg az értékesített burgonya 70 százaléka külföldről behozott – magyarázza Romulus Oprea.

„A burgonyát szabad termésnek tekintik Európában, ami azt jelenti, hogy elméletileg semmiféle támogatást nem kap. Ugyanezt a politikát alkalmazzuk, és eljutottunk odáig, hogy a területeinken termesztett burgonya nem fedi a belföldi fogyasztáshoz szükséges mennyiségeket. Látható, nyilvánvaló, hogy a román kereskedelemben ebben az időszakban az értékesített burgonya 60-70 százaléka importból származik. Mindemellett, a 2020-as naptári évet kivéve, amely a termelés szempontjából nem volt olyan rossz, olyan csapás is ért, mint a világjárvány, amely súlyosan érintette a fogyasztást.

Több ízben is folytattunk megbeszéléseket Adrian Oros miniszterrel ebben a témában, ő nyitott volt a problémára, nem szeretnénk, ha ezt az alapélelmiszert 100 százalékban importálnák, és különféle memorandumokat küldtem a Mezőgazdasági Minisztériumnak, a miniszter látta ezeket!” – mondta a romániai burgonyatermesztők országos szövetségének elnöke.

A burgonyatermelők sürgősen hivatalos párbeszédet akarnak indítani a Mezőgazdasági Minisztériummal

Bár a burgonyanövények a Mezőgazdasági Minisztérium kapcsolt támogatásában részesültek, ez az intézkedés azoknak a földterületeknek szólt, amelyeken vetőburgonya és az iparosítás területére szánt krumplit termesztettek.

„Párbeszédet szeretnék kezdeni, hogy lássuk, mit tehetünk a továbbiakban, mert ha minden a régiben marad, és a véletlenre bízzuk ezt az ágazatot, akkor ez nem kecsegtet semmi jóval. Látták, mi történt tavasszal a világjárvány romániai kezdetekor, amikor az élelmiszert szállító teherautók a határokon ragadtak, és ezt követően milyen árakat ért el a burgonya.

Bízunk benne, hogy tárgyalásra hívnak, megnyitjuk és megvitatjuk ezt a témát. A burgonya a Mezőgazdasági Minisztérium és Kormány révén kapcsolt támogatásban részesül, itt a vető burgonyára és az iparnak szánt krumplira gondolok. Sajnos nagyon-nagyon kicsi területekről van szó, 500 hektár burgonyáról vetőmagra és körülbelül 2.500 hektár burgonyáról ipari célokra” – összegezte Romulus Oprea.

Adrian Oros mezőgazdasági miniszter: „A krumpli kapcsolt támogatása nem elégséges”

Másrészről ugyanezen televíziós műsor során Adrian Oros mezőgazdasági miniszter kifejtette, hogy a mezőgazdaság különböző területein sok igény mutatkozik, de a burgonyanövények termelésének kapcsolt támogatását továbbra is biztosítani fogják, bár tisztában van azzal, hogy ebben az időben a támogatás nem elégséges.

„Tisztában vagyunk a román mezőgazdaság és élelmiszeripar valamennyi egyesületének és szövetségének követelményeivel, és ebben a most induló évben alkalmazott párbeszédet folytatunk velük, mert együtt írjuk meg az Országos Stratégiai Programot, vagyis azt, hogy hogyan állítjuk össze az agrárfinanszírozást Romániában a 2021-2027 közötti időszakban. Természetesen a pandémia és a közös agrárpolitika brüsszeli tárgyalásai miatt késés volt, folyamatban van a határidők tárgyalása. (…) Sokféle szükséglet van, nemcsak a burgonyatermesztés területén, elvégeztünk egy SWOT-elemzést, egy szükséglet-elemzést, és ezen igényeket figyelembe véve készül az Országos Stratégiai Program és a Kormányprogram is. Gyakorlatilag nem lehet különbség a kormányprogram és a stratégiai program között, amely Románia prioritásait foglalja össze a román mezőgazdaságban. Ezért fenntartjuk ezt a kapcsolt támogatást, amelyet a nehéz helyzetben lévő ágazatokban tevékenykedők kapnak (…).  Úgy gondoljuk, hogy ehhez az élelmiszerhez, ehhez a termékhez, a burgonyához kapcsolt támogatásra van szükség, amely a közvetlen kifizetésen felüli, és ezt a támogatást folytatjuk. Természetesen ez a támogatás soha nem lesz elég, de ezt a támogatást sok más olyan nehéz helyzetben lévő ágazatnak is biztosítani kell amelyeket prioritásnak tekintünk”–  mondta Adrian Oros mezőgazdasági miniszter.