Milyen összeget kapnak a romániai húsmarha-tenyésztők a vágóhídon?

A gazdák tisztességes árat követelnek a marhahúsért! Claudiu Franc, a román szarvasmarha-tenyésztők szövetségének (FCBR) elnöke szerint Romániában jelenleg a gazdálkodók nem kapnak megfelelő árat a marhahúsért, mert a levágott állat részei nincsenek osztályozva minőségük szerint, mint néhány évvel ezelőtt.

Az FCBR vezetője azt állítja, hogy hazánkban már van példa a levágott húsmarhák osztályozásának megfelelő működésére, amely időszakban a tenyésztőknek tisztességes árban részesültek, amelyet természetesen a levágott test minőségétől függően kaptak.

„Romániában marhahúsért a levágott állat kilogrammja után fizetnek, és a gazdák nagyon jól tudják ezt. Az árszabás kategóriáit 150, 150-200, 200-250 és 250 kilogramm feletti állatok szerint határozzák meg, de az árkülönbségnek nem ebben kellene megmutatkoznia. Egy 150 kilogrammos testsúlyú fiatal hasított állat ára is más lehet, ha amely speciális húsfajtából való, és amelynek bizonyos zsírmennyisége van, ezt egy független testület állapíthatja meg, amely elemzi a tetemet minőségi szempontból, és ettől függően lehetne megállapítani az árat. Volt egy körülbelül 4-5 éves időszakunk, valamikor 2004-2007-ben, amikor a marhahústetemek romániai osztályozása működött, és tisztességes árat fizettek a gazdálkodónak, mert a feldolgozó, amikor eladja a tetemet, különösen, ha részekre szedve tette ezt, meggyőződhetett arról, hogy a megfelelő árat kapja a húsért. Most viszont megszakadt a lánc aközött, amit a gazdának meg kell kapnia, és amit valójában kap, nem vagyunk az ipar ellen, hiszen úgy vagyunk összekapcsolva vele, mint ahogy a magzat az anyjához, köldökzsinórral, nem tudunk egymás nélkül lenni, hanem arról van szó, hogy tisztességes játék legyen a piacon, hogy el tudjunk lenni egymás mellett. A kategorizálás mind a sertéshúsra, mind a birkahúsra működik, amely kapcsán még mindig megbeszélik, hogy nincs minősége. A tehén esetében 4 vagy 6 kategória létezik a tetemekre vonatkozóan, A-tól E-ig terjed, és attól függően, hogy melyik kategóriába tartozik állapítják meg az árat, mert normális, hogy egy minőségi termékre több pénz jár, mint egy szegényebb termékért, és ezt a gazdák megértik. Annak érdekében, hogy visszatérjünk a normális kerékvágásba, szabályoznunk kell ezt, mert minden, amit nem szabályoznak, megengedett” – mondta Claudiu Frânc a Rural Romania adásában, amelyet az RFI România közvetített.

A romániai szarvasmarha-tenyésztők szövetségének elnöke azt is bejelentette, hogy a gazdák a MADR-től kérik a tetemek osztályozásának differenciálását. E tekintetben az illetékes minisztérium honlapján már elindították a szarvasmarha-, sertés- és juhtestek osztályozásának nemzeti rendszerének átszervezéséről és működéséről szóló határozattervezetet. „Sajnos a romániai húsfeldolgozók, különösen a marhahús esetében, nem különböztetik meg a húsmarhákat a tejgazdaságok állataitól ár és a minőség tekintetében. És itt egy nagyon nagy gond van az ágazattal kapcsolatban, itt nagyon komoly megbeszéléseket folytattunk a Mezőgazdasági Minisztériumban, és ezeket most, a minisztérium új politikai megközelítésével, folytatni szeretnénk a tetemek osztályozása érdekében, amely egy ideig működött Romániában. És mindezt természetesen független szervek végezték, s most a feldolgozók úgymond megszabadultak tőlük, mert ők diktálták az árakat, a minőség függvényében. Vannak olyan mechanizmusok, amelyeket nagyon jól alkalmazhatunk a piac szabályozásában, plusz az, hogy a már Romániában működő asszociatív rendszer elkezdte megtanulni, hogy mit jelent az egyesülés ereje, és reméljük, hogy ezt a marhahús piacot létrehozhatjuk Romániában” – mondta Frânc.

A marhahús ára Romániában jóval alacsonyabb, mint más európai országokban

Jelenleg Romániában egy gazda a levágott marhát 2 euróért adja el kilogrammonként, míg az olyan országok tenyésztői, mint Franciaország vagy Írország, csaknem kétszeres árat kapnak 3,4-3,6 eurót a hasított test kilogrammjáért.

„A tenyésztők szempontjából, ha azt vizsgáljuk, hogy a levágott állat kilogrammjáért milyen összeget kap a romániai mezőgazdasági termelő, akkor kb. 2 euróról beszélünk a hasított test kilogrammjáért, s ha arról az árról beszélünk, amelyet franciaországi, írországi kollégáink kapnak, akkor ez 3,4-3,6 euró kilogrammonként, tudom, mert követem a statisztikákat. Arról az árról beszélek, amelyet a gazda kap, és nagyon jól tudjuk, mi történik a tejágazatban is, a tenyésztő literenként 25 cent körüli összeget vesz fel, és amikor a tej eléri a polcot, már több mint egy euróba kerül. Ezek a romániai piac aberrációi” – jelentette ki Claudiu Frânc, a romániai szarvasmarha-tenyésztők szövetségének elnöke.

Végül Claudiu Frânc kijelentette, hogy a levágott állatok minőség szerinti osztályozása kötelező, és kívánatos, ha ezt egy modern, elektronikus rendszerben lehet elvégezni, nem papírmunkával. „A tetemeket osztályozni kell kötelező módon, és szükség esetén mindezt egy modern rendszerben kell megtenni, hogy felhagyjunk a papírmunkával. És ha valami jó volt a járványban az az, hogy megtanított minket arra, hogy minden szükséges papírt és adatot elektronikus rendszerben is el lehet küldeni, Romániában eddig senki sem fogadta el az elektronikus rendszert (…). Azok a mezőgazdasági termelők, akik nem fogják megérteni ezt, a számítógépesítés bevezetése nélkül a jövőben nagy nehézségekkel küzdenek meg abban, hogy túléljenek egy olyan versenyképes európai és világpiacon, mint a mezőgazdaság”.