• Rólunk 
  • Agrointelligencia

    A gyümölcsfák termésjavítása: műtrágyák, mennyiségek és felhasználási időszakok

    Agrointelligencia Agrointelligencia -

    A gyümölcsfák műtrágyáit NPK komplex formájában, azaz nitrogénnel, foszforral és káliummal ajánlják a szakemberek a gyümölcsösök, különösen az intenzív és szuperintenzív gyümölcsültetvények termésjavításához. A fák nitrogén-, foszfor- és káliumszükségletei az évszakától és a fa életkorától függően változnak. A műtrágyák felhasználási módjának kiválasztása attól is függ, hogy milyen rendszerben hozták létre a gyümölcsöst, akár klasszikus, akár intenzív rendszerről beszélünk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a fák megtermékenyítésében bizonyítottan hatékony  természetes trágyákat  sem.

    ● A gyümölcsfák komplex trágyázásának alapelvei
    ● Mi a nitrogén, a foszfor és a kálium szerepe a fák megtermékenyítésében?
    ● A műtrágyák fiatal gyümölcsösökben való alkalmazásának sajátosságai
    ● Éves műtrágya intenzív gyümölcsfákhoz
    ● Mikor trágyázzuk a gyümölcsfákat?
    ● Milyen műtrágyákat használhatunk a gyümölcsfák esetében?
    ● Vegyi műtrágyák gyümölcsfáknak
    ● Természetes műtrágyák gyümölcsfáknak
    ● Hogyan trágyázzuk a gyümölcsfákat?

    A gyümölcsfák komplex trágyázásának alapelvei

    A gyümölcstermesztők Facebook – csoportjaiban Petros Dav elmagyarázta, hogyan kell műtrágyázni a gyümölcsöst és milyen tényezőktől függően.

    „Nagyobb műtrágya iránti igényt tapasztalunk a szuperintenzív gyümölcsösökben, és alacsonyabb igényt a klasszikusoknál. A termés időszakában ugyanakkor a fák igényei is magasabbak, mint az ifjúkorban. Az esős területeken nagyobb szükség van műtrágyára, mint száraz területeken. Minden évben tavasszal, virágzáskor nitrogénre, foszforra és káliumra van szükség a gyümölcsrügyek megkülönböztetéséhez. Szerves vagy vegyi műtrágyák kerülnek a talajba, és a mennyiségek ültetvényenként eltérnek” – mondja Petros Dav.

    Mi a nitrogén, a foszfor és a kálium szerepe a fák megtermékenyítésében?

    A műtrágya mennyiségének és arányának megértése és tiszteletben tartása érdekében a gyümölcstermesztőknek figyelembe kell venniük a felhasznált komplex műtrágya egyes elemeinek hatását.

    A gyümölcsösökben különösen a nitrogén műtrágyák esetében figyelhető meg pozitív hatás, mind önmagukban, mind más műtrágyákkal együtt adagolva. A nitrogén elősegíti a gyümölcsrügyek növekedését és kialakulását, valamint a termést. Ha a nitrogén dózisa túl magas, akkor a vegetatív növekedés stimulálja a termés rovására.

    A gyümölcsfákra önmagában kijuttatott foszfát- és káliumtrágyák hatása alacsonyabb, mint a nitrogén műtrágyáké – hatásuk önmagában kijuttatva nyilvánul meg, különösen homokos, erodált és meszes talajokon.

    A dombos területeken, ahol az ültetvények lejtőkön helyezkednek el, a fiatal gyümölcsösök sorai között füves növényeket vagy zöldtrágyákat alkalmaznak.

    A műtrágyák fiatal gyümölcsösökben való alkalmazásának sajátosságai

    A fiatal gyümölcsösökben alkalmazott trágyázási rendszernek kedvező feltételeket kell teremtenie mind a fák növekedéséhez, mind a magas terméshozamhoz, annak érdekében, hogy a gyümölcsös termése a fák fajtája és kora szempontjából a szokásos időben biztosított legyen.

    Petros Dav kijelenti, hogy a fiatal ültetvényeken, ahol a talaj jól elő volt készítve, az első évben le lehet mondani a műtrágyázásról, a következő években azonban kötelező a műtrágyázás. Az adagokat a sor mentén alkalmazzák 1,5 – 2 méteres sávban.

    Éves műtrágya intenzív gyümölcsfákhoz

    Az intenzív gyümölcsösökben alkalmazott trágyázás figyelembe veszi a fák sűrűségét és a számukra szükséges tápanyagigényt.

    Petros Dav szerint az intenzív gyümölcsösökben ajánlott:

    ● 100-150 kg nitrogén / hektár 20 tonna / hektár terméshez
    ● 60-80 kg foszfor / hektár 20 tonna / hektár terméshez
    ● 120-180 kg kálium / hektár 20 tonna / hektár terméshez

    Ezen műtrágyamennyiségek mellett 3 évente egyszer jó kijuttatni a talajra a következőket:

    ● 20-25 tonna / hektár baromfitrágya;
    ● 40-50 tonna / hektár szerves trágya.

    Mikor trágyázzuk a gyümölcsfákat?

    Az év folyamán alapvetően két szakaszban alkalmazzák a műtrágyákat a gyümölcsfákra:

    ● Ősszel, szántáskor, amikor a szerves trágyát is elszórják, használni kell foszforral, káliummal és 1/3 részben nitrogént tartalmazó műtrágyát
    ● Tavasszal, amikor gyors hatású, könnyen asszimilálható műtrágyákat adagolnak, – nitrogén műtrágyák, trágyalé, vizelet stb. két szakaszban:

    4-5 héttel a virágzás előtt, ekkor adagolható meg a nitrogén normájának 1/3 része. Az alma és körte esetében ha nagyon sok a rügy, a virágzás és a gyümölcs megkötése után történik az első plusz trágyázás.

    A második plusz megtermékenyítést a gyümölcsrügyek differenciálódásának ösztönzésére az év folyamán júniusban, 45 nappal a virágzás után alkalmazzák. A nitrogén normájának utolsó 1/3-át is alkalmazni kell ekkor.

    Milyen műtrágyákat használhatunk a gyümölcsfák esetében?

    Vegyi műtrágyák gyümölcsfáknak

    A paradiszverde.ro szerint a szuperfoszfát, a káliumsó és az ammónium-nitrát alapvető vegyi műtrágya a gyümölcsfák számára.

    A nitrogén műtrágyák esetében figyelembe kell venni a mennyiség felosztását: a nitrogén egyharmadát ősszel, a talajműveléssel együtt, a második harmadot két héttel a virágzás előtt, a nitrogén utolsó harmadát pedig június elején adagolják a rügyek megkülönböztetésére, a jövő évi termelés támogatására.

    Figyelem! Ha túlzott virágzás várható, akkor a második nitrogénadagot az első szirmok lehullása után alkalmazzák. Kevesebb gyümölcs lesz betakarítva, de a termelés minősége jobb lesz.

    Természetes műtrágyák gyümölcsfáknak

    A szerves trágya, a baromfitrágya, a komposzt és a tőzeg természetes trágya a gyümölcsösök számára.

    A gyümölcsfák trágyázása szerves trágyával

    A szerves trágyát ősszel használják, és összekeverik azzal a talajréteggel, ahová elhelyezik. Ily módon a szerves anyagok lebomlanak, hogy a növények átvegyék azokat. Merev talajon körülbelül 300-400 kg trágyát használnak 100 nm-es felületen kb. 2-3 évente, homokos talajon pedig kb. 150-200 kg-ot ugyanazon a felületen.

    A gyümölcsfák trágyázása baromfitrágyával

    A gyümölcsfák esetében a baromfitrágyát csak erjedés (7-8 tonna / hektár) vagy komposztálás (15-20 tonna / hektár) után, kétévente egyszer használják fel. Kis területeken kiegészítő trágyaként is használható (1 kg / 10 liter víz) a vegetáció alatt. Mivel bomlás közben nagy mennyiségű nitrogént veszít, ajánlott száraz helyen tartani, földdel vagy polietilén fóliával borítva. 

    A gyümölcsfák trágyázása komposzttal

    A gyümölcsfáknál úgy használják a komposztot, mint a szerves trágyát, csak dupla mennyiségben. A komposzt halomnak körülbelül 1,5 m hosszúnak kell lennie, és földdel kell beborítani.

    A gyümölcsfák trágyázása tőzeggel 

    A tőzeg a gyümölcsfák másik természetes trágyája. A gyümölcsösök megtermékenyítéséhez 500-600 kg mennyiséget használnak 100 nm-es területen, 2-3 évente.

    Hogyan trágyázzuk a gyümölcsfákat?

    Petros Dav szerint a gyümölcstermesztők három termésjavítási módszer egyikét választhatják:

    1. Termésjavítás a korona alatti körön
    2. Termésjavítás gödrökben – lejtős földön
    3. Termésjavítás 1,5 méter széles csíkokban

    A lejtős talajon található gyümölcsösök termésjavítása

    A dombvidéken, lejtős helyekre telepített ültetvényekben a gyümölcsfák trágyázásakor figyelembe kell venni a dombormű bizonyos aspektusait. Tehát a meredek lejtőkön elhelyezkedő gyümölcsösökben a trágyázás a következőképpen történik:

    ● 18-20 százalékos lejtésű földeken, a szintgörbékkel párhuzamos barázdákban, egymástól 50 cm távolságra;
    ● ha a lejtő meghaladja a 20 százalékot, akkor a 3 év alatti fák esetében 50 cm, 75 cm az 5 éves korig, 100 cm az 5 és 10 év közöttieknél 150 – 200 cm a 10 évnél idősebb fák esetében, a távolság a fák tövétől mérendőek, és egy kör sugarát képezik.