Komposzttörvény: A polgármesteri hivataloknak kötelességük megszervezni a növényi hulladék gyűjtését!

E hónaptól kezdve, pontosabban 2021. február 20-án érvénybe lép a komposztálható, nem veszélyes hulladék kezeléséről szóló 181-es törvény, röviden a Komposzttörvény, amely szerint valamennyi, biológiailag lebomló hulladékot külön kell gyűjteni az egyéb hulladéktól, barna kukákban, ill. természetes műtrágyává kell alakítani a háztartásokban, az egyedi komposztáláshoz szükséges speciális egyedi tartályok segítségével.

E rendelkezések be nem tartása esetén a törvényben előírt bírságok 400 és 800 lej között vannak magánszemélyek esetében, és 10.000 és 20.000 lej jogi személyek esetében, illetve 5.000 és 15.000 lej között az önkormányzatok esetében. Az alkalmazási normák, beleértve a végrehajtáshoz szükséges, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előállításához felhasznált ipari és települési hulladékokból származó biomassza származási bizonyítványainak kiadására vonatkozó eljárást jóváhagyó rendelet végrehajtási szabályait viszont még nem hivatalosították.

„Ez a törvény szükséges lépés ahhoz, hogy elérjük a települési hulladék mennyiségének csökkentését célzó éves célkitűzést, amelyet a 196-os sürgősségi kormányrendelet 9. bekezdésének l betűjénél található, és amely szerint a keletkezett hulladék teljes mennyiségének legalább 50 százalékát kell újrahasznosítani az európai normákhoz való igazodás érdekében és a napi 200.000 eurót is elérő bírságok elkerülése érekében. Normális esetben e törvény hatálybalépésével valamennyi hulladéktermelőnek három nagy kategóriába kell előre összegyűjtenie a szemetet: újrahasznosítható (kartonpapír, műanyagok, üveg, fém), biohulladék (biológiailag lebomló hulladék) és nem újrahasznosítható hulladék. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez a törvény elérje célját, a helyi közhatóságoknak kötelezően be kell vezetniük a köztisztasági szabályzatba a biológiailag lebomló hulladék szelektív gyűjtésének rendszerét, és ki kell terjesztenie a biohulladék begyűjtését a városi területeken valamennyi lakásra, megduplázva a “fizessen azért, amit eldobál” rendszer végrehajtását, és ösztönözni kell a vidéki háztartásokban a komposztálást, beleértve a biológiailag lebomló hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó tarifa bevezetését” – magyarázza Bogdan Constantinescu a köztisztaság területén Brassó, Hunyad, Temes, Brăila, Giurgiu és Vâlcea megyékben működő Brai Cata vállalat vezetője.

A törvény szerint a helyi hatóságok, illetve a Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Egyesületek kötelessége a higiéniai előírások módosítása és a biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtésének biztosítása, komposztálás vagy anaerob felbomlás révén. A komposzttörvény üdvözlendő, de már működőképes infrastruktúrával és alkalmazási szabályokkal  kellene rendelkeznie, ezek jelenleg készülőben vannak a Környezetvédelmi Minisztérium és más hatóságok asztalán.

„A komposzttörvényben a problémákat a technikai alkalmazási normák hiánya, a kezelési létesítmények hiánya és a városházák bevonása jelenti. A begyűjtés meg kell tanulni és meg kell szervezni, de ezt a biológiailag lebomló hulladékot az ország egész területéről nem vihetjük el, csak néhány olyan megyéből, ahol ilyen komposztáló vagy biogáz üzemek vannak, de ilyen állomásokkal rendelkezünk legalább az egyes megyék szintjén”, hangsúlyozza Bogdan Constantinescu.

A szelektív hulladékgyűjtés szakembere azon a véleményen van, hogy egy másik fontos probléma, amelyet meg kell oldani ebben az egész folyamatban, azok mentalitása, akik nem hajlandók elfogadni a különböző konténerekben történő gyűjtés gondolatát, és a hulladék több kategória szerinti gyűjtését.

„A vidéki területeken a törvényt már részben alkalmazzák, különösen az olyan megyékben, amelyek európai támogatásban részesültek, ezekben az emberek hozzászoktak a szerves konyhai hulladék állati takarmányként vagy komposztként való újrafelhasználásához, keverve a kertből származó növényi hulladékkal. A városokban viszont vagy amiatt panaszkodnak az emberek,  hogy nincs elegendő helyük a konyhában további tárolók számára, vagy hogy túl sok zacskót kell felhasználniuk. Ez a környezetbarát rendszer évek óta jól működik a nyugat-európai országokban, és már bizonyította hatékonyságát, ezért csak annyit kell tennünk, hogy mi is alkalmazzuk. Jelenleg a tároló platformokon különféle konténerek állnak rendelkezésre valamennyi hulladékkategória számára, de a válogató állomások tapasztalatai azt mutatják, hogy egyesek kevésbé törődnek a szabályokkal. Ha bevezetnék azokat az intelligens gyűjtőrendszereket, amelyek megszámlálnák, hogy az egyes előfizetők mennyi szemetet dobnak el, és az eldobott mennyiség szerint fizettetnének, sokkal gyorsabban tudnánk elérni az újrahasznosítási célokat” – összegezte a Brai Cata menedzsere.

A statisztikák azt mutatják, hogy a lakosság által termelt összes hulladéknak csak 20 százalékát kellene hulladéklerakókba vinni, a fennmaradó 80 százalékos különbség egyenlő arányban oszlik el a száraz újrahasznosítható hulladékok – műanyag, papír, üveg, karton, fém – és biológiailag lebomló hulladékok között, Románia ugyanis az élelmiszer-pazarlás bajnoka, mert a főtt étel 24 százaléka kerül kukába, a gyümölcs 24 százaléka,  zöldség 21 százaléka, a kenyér pedig 20 százaléka.