Juhtenyésztő: 800 kg gyapjút gyűjtöttünk össze, de nem találunk senkit, aki megvenné

A gyapjú – egy természetes termék, amelyet keresni és megbecsülni kellene – mégis, a tenyésztők fészerében fekszik, mert Romániában senkit nem érdekel ennek értékesítése, és a juhtenyésztőknek csak veszíteni valójuk van ebből.

Bár világszerte erőfeszítéseket tesznek ennek az ágazatnak a javítására, hazánk gyapjújának potenciálját nem becsülik meg. Nemcsak, hogy nincs elfogadható árajánlat a gyapjú kilogrammjáért, de a tenyésztőknek az sincs, ahová eladniuk a gyapjút, mert nagyon kevés gyűjtőközpont van. 2019-ben országosan körülbelül 29 központ működött. Néhányan közülük vagy már bezárt, vagy visszaesett tevékenységük, és csak helyben gyűjtenek.

A pásztorok szerint a gyapjút kilogrammonként 0,20 – 0,50 lejért árusítják, a juh nyírása pedig 7 lejbe kerül

A román juhtenyésztők csalódottak a jelenlegi helyzet miatt, és azt mondják, hogy míg egy juh nyírása körülbelül 7 lejbe kerül, a gyapjú kilogrammjáért felajánlott ár, ha végül egyáltalán megvásárolják, 0,20 – 0, 50 lej között változik.

Vitályos Sándor 78 éves juhász Kovászna megyéből, a Maksa községbeli Eresztevényből. 71 juha van, de régebb több is volt, több mint 30 éve foglalkozik állattartással.

Az Agrointeligența – AGROINTEL.RO-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a juhaitól származó gyapjút nem gyűjtik össze, és végül 800 kilogramm felett gyűjtött össze saját gazdaságában.

„5 kilogramm gyapjút nyerek egy juhtól. Eddig két év alatt körülbelül 800 kilogrammot halmoztam fel. Évente körülbelül 500 kilogramm gyapjút vágunk le. Van egy 7 tonnás pótkocsim, és ott tartom, amikor a pótkocsira van szükségem, lerakom a gyapjút, átteszem egy másik gépbe, és így tovább. Nincs hová vinnem, és a helyi és országos hatóságok nem tesznek semmit azért, hogy ezt a gyapjút kivigyék a juhtenyésztők gazdaságából. A környéken még mindig vannak pásztorok, mindenki így csinálja ezt. Korábban jött valaki Konstancáról, egy közvetítő, aki 0,20 lejért vásárolt gyapjút. Aztán többet nem jött. Érdeklődtem mindenhol, ahol begyűjtő központokat találtam az interneten, senki sem kéri. Elegünk van abból, hogy a gyapjút egyik helyről a másikra rakosgatjuk anélkül, hogy el tudnánk adni, ez akadályoz bennünket, rengeteg gyapjú gyűl össze. Valamikor elmegyek a prefektúra elé, és pénzbüntetés kockázata mellett ott lepakolom, és ott hagyom. 2019-ig volt egy olyan program, amelyen keresztül de minimis támogatást kaptunk, de most már nincs. Van egy másik probléma, akik megveszik, feketén vásárolnak, vagyis én a megfelelő dokumentumokkal adhatnám a gyapjút, mert a juhaim szerepelnek az APIA nyilvántartásában, de a közvetítők jönnek és feketén veszik meg, nem pedig megfelelő dokumentumok birtokában. Akkor talán 1 lej volt a kilogrammonkénti támogatás értéke. Valaki felhívott és adott 0,20 lejt kilogrammonként, odaadtam volna, de végül nem jött érte, a tárgyalás után. Gondoljanak bele az árba, tekintve, hogy csak a nyírás 7 lej egyetlen juh esetében. A gyapjúm jó állapotban van, be van takarva” – mondja mélyen felháborodva a tenyésztő.

Nemzetközi szinten a gyapjút értékelik és népszerűsítik, Romániában nehezen vagy egyáltalán nem értékelik

űMásrészt világszerte nagyra értékelik a gyapjút, és a tudományos kutatás eredményeinek elérhetővé tétele révén fenntartható jövőről beszélnek. A román európai parlamenti képviselő, Daniel Buda a román gyapjú lehetőségeiről Facebook-oldalán írt egy bejegyzést, amelyet az Agrointeligența – AGROINTEL.RO is átvett.

„A Nemzetközi Gyapjú Textilszervezet fenntartható jövőt biztosít a gyapjúágazat és a gazdák számára! A román gyapjú világpotenciállal rendelkező termék!

Ezekben a percekben részt veszek a Nemzetközi Gyapjú Textil Szervezet kongresszusán. Ezen az eseményen számos szakértő vesz részt, a gyapjú területén jelentős termelők. Ez a szervezet elősegíti a gyapjú fenntartható jövőjét azáltal, hogy hozzáférhetővé teszi a tudományos kutatások eredményeit, a textiloktatással kapcsolatos ismereteket, valamint megkönnyíti a gazdálkodók közötti információcserét, képviselve a gyapjú világkereskedelmének érdekeit. A szervezetnek 33 tagja van a világ 23 országában.

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint világszerte körülbelül 1,155 millió kilogramm (2018) tiszta nyers gyapotot termel több mint 1,177 milliárd juh (2018). A juhok száma 1992 óta 2018-ban volt a legmagasabb. Míg az elmúlt 40 évben számos kutatási tanulmány készült, a gyapjúipar elkötelezett amellett, hogy folyamatosan fektessen be korszerű tudományos kutatásba az ágazat fejlesztése érdekében. A gyapjú textíliák legfontosabb előnyei: az alvás minőségének javítása, a bőr egészségének védelme, a levegő minőségének javítása” – magyarázta a román politikus.

Daniel Buda európai parlamenti képviselő rámutatott, hogy bár nagy mennyiségű gyapjú gyűjthető Romániában, azaz 36.000 tonna gyapjú a körülbelül 10 millió juhból álló állományból, az ország értékeli kellőképpen ezt a terméket.

„Sajnos ma, Romániában, nem sikerült kellőképpen értékelni ezt a fő terméket, amely nemrégiben még fontos jövedelemforrás volt a juhtulajdonosok számára. A román gyapjúnak meg kell találnia helyét és célját a világgazdaságban, különösen azért, mert hivatalos becslések szerint Romániában körülbelül 36.000 tonna gyapjúmennyiség gyűjthető össze a körülbelül 10 milliós juhállományból. A tapasztalatcsere és a román gazdálkodók csatakozása a gyapjútermelők érdekeit képviselő szervezetekhez támogathatja a gyapjú valódi értékesítését Romániában!”- zárta gondolatait Daniel Buda.

Mint ismert, 2021 februárjában Adrian Oros földművelésügyi miniszter egy televíziós műsorban azt mondta, hogy életet kíván lehelni a gyapjúágazatba, és bejelentette, hogy 3 gyapjúgyűjtő központot nyitnak meg, hogy a juhtenyésztőknek legyen ahová eladni a gyapjút. Azt is elmondta, hogy 400 millió euró áll rendelkezésre a begyűjtő és tároló központok hálózatára az ellenálló képesség és a gazdaság helyreállításának országos programjából (PNRR).