Haller Zoltán, ACVB-SIM: 3 milliárd euró áll rendelkezésünkre, és belebotlunk az útmutatókba!

A mezőgazdasági termelőkkel reálisan kell konzultálni és úgy, hogy hozzájussanak az európai mezőgazdasági forrásokhoz – véli Haller Zoltán, a román Simmental típusú szarvasmarha-tenyésztők szövetségének képviselője.

Az ExpoFerma 2021 – Digitális mezőgazdasági vásár első napján, az „Európai forrásokhoz való hozzáférés a gazdák számára 2021-ben – lehetőségek és bizonytalanságok” című konferencián elmondta, hogy sajnos, a dolgok ismét az utolsó száz méterre maradnak.

„A Földművelésügyi Minisztérium nagyon lemaradt. Nem hiszem, hogy minden intézkedés megkezdése, sikeres lezárása beleférjen az időkeretbe, és ez csalódást okoz a gazdáknak. Ezzel a csalódással természetesen találkoztam az évek során, amikor intézkedéseket, projekteket jelentettek be, egyesek támogathatók voltak, finanszírozás nélkül. Talán ebben az esetben nem is kerül sor az értékelésre” – mondta Haller Zoltán, a Romániai Bălțată Simmental Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének (ACVBR-SIM) képviselője és a Gazdák Ereje Egyesület tagja.

„Akadályoznak az útmutatók, amelyek véleményezés, kiadás vagy véglegesítés alatt állnak”

„ Rossz látni, hogy 3 és fél milliárd áll a rendelkezésünkre, és még mindig, úgyszólván belebotlunk a konzultációra, kidolgozásra vagy kiegészítésre bocsátott útmutatókba. Igaz, hogy ez az említett monológ nem vezet jó eredményhez. A kis- és közepes gazdálkodók zavarban vannak, a kis- és közepes gazdálkodók több mint elégedetlenek ezzel a munkamódszerrel, természetesen szeretnének projekteket benyújtani, de nem tudják, hogyan kezeljék a problémát, nem tudják, mit akarnak valójában tőlük. Itt nagyon fontos szerepet töltenek be a tanácsadók, a tanácsadók, akiknek támadási tervet kell kidolgozniuk a dokumentumokból kiindulva, és már akkor, amikor az első kérdést felteszik a gazdának vagy a szövetkezetnek: megvannak a szükséges dokumentumok? Annak érdekében, hogy rövid idő alatt leadhassák a projektet” – tette hozzá Haller.

A szövetség, az ACVBR-SIM szintjén információkat továbbítanak az európai alapokhoz való hozzáférésről. „Egyesületünk szintjén megpróbáltunk információkat eljuttatni gazdáinknak: mit jelent pályázni európai alapokra, milyen minimális dokumentumokat kell magaddal hoznod, hogy egy minimális elemzést lehessen elvégezni, amelyből kiderült, hogy a gazda jogosult vagy sem a támogatásra, hogy meglesz-e a pontszám ahhoz, hogy a benyújtott projekt támogatható legyen, tehát mind fontos elemek. Természetesen visszatérve a lehetőségekre, ezekre a bejelentett intézkedésekre … sok a bizonytalanság, mert az indulási dátum a bizonytalanságok egyike, de további sok kérdés is felmerül még. Amikor elkezdünk a részletekbe bocsátkozni, sok kérdés felmerül, csak egy szempontot szeretnék megemlíteni: ez nem más, mint a törvények eltérő értelmezése megyénként” – mondta Haller Zoltán.

A ACVBR-SIM képviselője rámutatott, hogy a gazdák által benyújtott projektek elemzésének módja nem egységes. „Brassó megyében egyféleképpen, Suceavában másként, Giurgiuban megint másképp elemzik, belefájdul az ember feje, amikor látja, hogy ugyanazon típusú projektet különböző módon értelmezik. Itt véleményünk szerint egységesen kellene eljárniuk a hatóságoknak, és nagyon egyértelmű rendelkezést kell hozni, így ha valakik az X intézkedéssel dolgoznak, akkor egységesen, a törvény értelmében tegyék, és ne mindenki a feje után.”

A gazdálkodók valódi képzése, nem pedig „postai úton történő” tanfolyamok

Haller Zoltán egy másik fontos szempontra is rávilágított, és pedig arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknak, köztük az európai alapokkal létrehozottaknak továbbra is hozzá kellene férniük a finanszírozáshoz a növekedésük érdekében. A mezőgazdasági termelők valódi továbbképzését is hangsúlyozta. „Ezt az európai pénzt azokra a gazdálkodókra kell forítani, akik valamilyen képzésben, de valódi képzésben részesülnek, és nem azokra a dokumentumokra, amelyeket postán kaptak, nem tudom, hány hét befejezetlen tanfolyam miután” – mondta Haller Zoltán.

Az idén megnyíló projektek új lehetőségeket biztosítanak, de ezek lehetnek az utolsó európai pénzek, amelyeket a mezőgazdasági szektor beruházásaira szánnak az új közös agrárpolitika életbe lépése előtt. „Meg kell értenünk, hogy ez az utolsó kiáltás, legalábbis ebben az átmeneti időszakban, a pénz, talán utána, 2024-ben jön még, amíg a dolgok rendeződnek. Komolyan kell gondolnunk, tudnunk kell, mit akarunk, mind a tanácsadók, mind a hatóságok segítségére szükségünk van” – magyarázta az ACVBR-SIM képviselője.

Haller Zoltán rámutatott, hogy ebben a pillanatban nem lehet a gazdákkal folytatott dialógusról beszélni az intézkedések, az iránymutatások vagy a Nemzeti Stratégiai Terv kapcsán: „Ha belépünk a párbeszédbe, azt mondtam, hogy csak monológ van. Számos kérdésben nem konzultáltak velünk, van egy nagyon kicsi kör, amely véleményt nyilvánít és OK-t ad a folyamatban lévő projektek számára, de legtöbbször az utolsó másodpercben értesülünk ezekről a projektekről. Ez van, a jövőben talán valami javulni fog.”

„A tanácsadók szerepe nagyon-nagyon fontos”

Végül az ACVB-SIM nevében rámutatott, hogy elengedhetetlen, hogy minél több gazdálkodó férjen hozzá európai alapokhoz, többek között olyan társulási formákon keresztül, amelyek jobb pontszámot és magas támogathatóságot biztosítanak számukra: „Javasoljuk, hogy minél több gazdálkodó pályázzon, és próbáljon egyesülni ezekben a szövetkezetekben. Természetesen itt is, a szövetkezetek esetében a tanácsadóknak meg kell mondaniuk, milyen előnyök és hátrányok vannak, mert úgy gondoljuk, hogy csupán azáltal, hogy szövetkezetben tömörülnek, nem elegendő, és nem hoz sikert a szövetkezet életében. Tehát a tanácsadók szerepe nagyon-nagyon fontos. A következtetés az, hogy projekteket kell benyújtani, jó projekteket kell benyújtani, amelyek hozzáadott értéket teremtenek a gazdálkodók számára úgy, hogy az alapanyag Romániában marad és kerül feldolgozásra, és nem küldik exportra!”.