Az új újraelosztási kifizetés a gazdaságban. Ki kapja meg a hektáronkénti bónusz támogatást?

A közepes gazdaságok újraelosztási kifizetése, egy új intézkedés, amelyről a gazdálkodók támogatása kapcsán tárgyalnak. Adrian Oros a földművelésügyi miniszter július 13-án, kedden kijelentette, hogy Románia saját meghatározást fogalmaz meg a közepes gazdaságokra vonatkozóan, olyan gazdaságokról van szó, amelyekhez eljut az újraelosztási rendszerekből származó pénz.

„Ami az elosztási kifizetéseket illeti, az Európai Parlament szerette volna, ha ezt az átlagos gazdaság, az országos átlag újraelosztási kifizetésének tekintenék. Az országos átlag 3,2 hektár volt Romániában, ami számunkra nem volt elfogadható. Miután elemzést készítünk Románia igényeiről és prioritásairól, megállapítjuk, hogy az átlagos gazdaság mely egyéb paraméterektől függ, hogy ne függjön csupán a hektárok számától”- magyarázta Oros.

Jelenleg az APIA újraelosztási támogatási rendszer éves kifizetés az egységes területalapú támogatásra jogosult gazdálkodók számára. Az újraelosztási kifizetést hozzáadják az egységes támogatáshoz, évente egyszer fizetik ki, és elválasztják a termeléstől.

Nem részesülnek az újraelosztási kifizetésekből azok a mezőgazdasági termelők, akik mesterséges körülményeket teremtettek ahhoz, hogy megkapják a támogatást, azaz akik 2011. október 18. után csupán az újraelosztási kifizetések megszerzése céljából osztották fel gazdaságaikat, és azok sem részesülnek a támogatásból, akiknek a gazdaságai e felosztás eredményeként jöttek létre.

Az újraelosztási támogatást az első 30 hektárra nyújtják, függetlenül a gazdaság nagyságától, és fokozatosan osztják el, két szinten – az első 5 hektáron és a fennmaradó 25 hektáron.

Közepes gazdaságok, jelentős finanszírozás az új KAP-ban

Adrian Oros emlékeztetett arra, hogy az Agrrifish Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti háromoldalú egyeztetésen már létrejött az új közös agrárpolitika (KAP) ismert kompromisszumos megállapodása.

„Hétfőn lesz az Agrárügyi Tanács első ülése Szlovénia koordinálásával, mert Portugália befejezte az elnökségét, és a portugál elnökség alatt mindenképpen le akarták zárni a háromoldalú egyeztetést és ezt a kompromisszumos megállapodást. Akkoriban Luxemburgban is felszólaltam, majd kifejeztem hivatalos véleményemet erről a kompromisszumos megállapodásról, amely minden bizonnyal nagyrészt azon alapul, amiről közel 3 éve tárgyalunk, mert a tárgyalások 2018. június 1-jén kezdődtek. Természetesen az elmúlt években ezek a tárgyalások intenzívebbek voltak, és ha tavaly az agrárminiszterek konszenzusra jutottak, ami nagyon kényelmes volt számunkra, mert szinte mindent megkaptunk, amit akartunk, az egyetlen dolog, amivel nem voltunk elégedettek, az a szarvasmarhák referencia-dátuma volt. Ezúttal az Európai Parlamenttel folytatott háromoldalú egyeztetésen az európai parlamenti képviselők Green Deal ambíciói sokkal nehezebbé tették a tárgyalásokat”- mondta Oros.

Hangsúlyozta azt is, hogy hazánk számára nagyon fontos a felső határ, a degresszivitás és a kifizetések újraelosztása, tekintettel arra, hogy Romániában „különlegesebb” gazdaságstruktúra van.

„Mivel mindig is azt mondtam, hogy azt akarjuk, hogy ez a felső határ önkéntes legyen, abban az értelemben, hogy a tagországok akkor alkalmazzák ezt a felső határt, és hogy ezt a felső határt az egyes országok által elvégzett elemzések és a kifizetés, a fennmaradó pénz alapján határozzák meg újraelosztási kifizetés formájában a közepes méretű gazdaságoknak, a most kialakulóban lévő gazdaságoknak, amelyek speciálisabb gazdaságszerkezettel rendelkeznek Európában. Nem nagyon sok, néhány százezer önellátó gazdaság, néhány száz vagy ezer nagyon nagy gazdaság, hanem néhány tízezer közepes méretű gazdaság is, amelyek formálódnak, és amelyeken segíteni akarunk. Aztán azt szerettük volna, ha ezt a szubszidiaritás elvén a tagállam rendelkezésére bocsátjuk”- jelentette ki a miniszter.

Elmondása szerint az Európai Parlament azt kérte, hogy a finanszírozási korlátok a közvetlen kifizetések esetében 500.000, a II. Pillérben történő beruházások esetében pedig 1.000.000 euró legyenen. „Szerencsére ezt a kérést nem sikerült leszögezni. Kifejeztem, hogy nem értek egyet az Európai Parlament ezen kérésével, és végül természetesen nem ment át”- tette hozzá a miniszter.

Egy másik kifizetés a kisebb termelők számára a kistermelő fizetési rendszere, amely intézkedést Románia támogatta az európai tisztviselőkkel folytatott megbeszéléseken. „Úgy érveltem, hogy ezt a támogatást fenn kell tartani, de az egyes országoknak meg kell határozniuk, hogy melyik terület adhat hasznot a kistermelőnek az egyes országok sajátosságaitól függően. Ez volt a tárgyalások szakasza. Mi lesz ezután, meg kell írni a 3 szabályzatot. A 3 szabályozás alapján meg fogjuk írni az Országos Stratégiai Programot, hiszen ebben az időszakban, mint mondtam, elgondolkodtunk azon, hogy mit jelent számunkra az Országos Stratégiai Program. Szükségletelemzést, SWOT-elemzést készítettünk, a gazdaszövetségekkel közösen megbeszéljük ezeket. Az ökoszisztémák, az I. pillér kifizetéseinek esetében munkacsoportokat állítottunk fel, hogy a területtől függően annyi típusú ökoszisztémát próbálunk szimulálni, hogy a gazdálkodók elfogadják ezeket, és a pénzt lehívják és felhasználják, de a 3 szabályozás megfogalmazása előtt nem tudjuk véglegesíteni az Országos Stratégiai Programot, mert a rendeletekben minden, ami ebben a kompromisszumos megállapodásban megállapításra került, nagyon egyértelműen megjelenik a programban”- mondta Oros.