Öt marhahús-tenyésztő tömörült egy szövetkezetbe. Saját vágóhidat és üzletet is létesítettek

Öt marhahús-tenyésztő szövetkezetet hozott létre, hogy közvetlen módon értékesíthesse hústermelését. A közös beruházás magában foglal egy kiskereskedelmi üzletet, amelyet a gazdálkodók a saját eladási és promóciós igényeik kielégítésére hoztak létre.

A Bo-Cov-Meat Mezőgazdasági Szövetkezetet alapító mind az öt gazda Kovászna megyéből származik. Ami érdekes, hogy mindenikük más fajta mellé tette le voksát: Aberdeen Angus és Charolaise is van a szövetkezetben. Az első közös lépésük egy vágóhíd, egy feldolgozó és egy értékesítési pont megnyitása volt. A Covid-19 járvány problémákat okozott, általában a húseladás terén, számos étterem és szálloda bezárása miatt.

Robert Motica, a Kovászna megyei Bo-Cov-Meat Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke az Agrointeligența – AGROINTEL.RO-nak elmondta, hogy az öt gazda egy adott pillanatban egyszerre 650 fő húsmarhát tartott, de ezek közül körülbelül 200-at már levágtak.

„A húsmarha -tenyésztés gondolata viszonylag új, valamennyien mással foglalkozunk, agronómus vagyok, tanácsadást is vállalok. Nem rég döntöttünk úgy, hogy húsállattartó telepet létesítünk, láttuk, hogy a tényleges értékesítés kissé vontatott Romániában. Nem az a tapasztalat, ami az újságokban áll, hogy mennyire jól megfizetik a marhahúst. Mondhatom, hogy nem erről van szó, a gyártó szinte semmivel sem marad. A vágóhidakról szóló új törvény megjelenésével arra gondoltunk, hogy létesítsünk egy kis vágóhidat, egy feldolgozási pontot, és a termékeket megpróbáljuk eladni a saját üzleteinkben, hogy jobb árat kapjunk. Kezdetben az volt az elképzelés, hogy minél több olyan mezőgazdasági termelőt szervezzünk be a megyéből a szövetkezetbe, akik húsmarhát tenyésztenek, de a Covid-19 tönkretette a terveinket, és nem tudjuk megvalósítani, amit szerettünk volna”, mondta Robert Motica gazda.

A szövetkezetet 2020 márciusában hozták létre, és több mint egy éve működik a piacon. Az szövetkezetet alkotó gazdák Charolaise és Angus húsmarhákat tenyésztenek.

„Tetszett Angus, agronómusként azt olvastam, hogy ez nem túl igényes állat. Az átlagos napi gyarapodás 800 grammtól 1 kilogrammig terjed. Charolaise-nál ez a növekedés megduplázható. 14-15 hónapos korban, tehát 2 évnél fiatalabb korban vágunk le állatokat. Ez az igényektől is függ, 300 kilogramm, 400-500 kilogramm esetén 2 év felett nem áldozunk fel állatot. Ha idősebb állatokat áldozunk fel, akkor a húsból hamburgert készítenek. Nem etetünk velük semmi különöset, van legelőnk, adunk más takarmányt is, ez nem probléma!”- vallotta be a gazda.

Marhahús – a legelőről közvetlenül a fogyasztó tányérjára

A szövetkezet tagjai mindent megpróbáltak hogy úgy járjanak el, mint ahogy a nagy könyvben szerepel, és a közös vállalkozás mottója a farmtól a villáig lett. Saját megtakarításaikból sikerült kis kapacitású vágóhidat nyitniuk, üzletet létesíteni a sepsiszentgyörgyi piacon, és eljuttatni termékeiket a környék éttermeinek. A Covid-19 járvány azonban felforgatta terveiket.

„Sokkal nagyobb forgalmat szeretnénk elérni, de sajnos beütött a járvány, és sok étterem lemondta az általunk előállított húst, amely prémium és eképpen nyilván drágább. Emiatt veszítettünk. Most szeretnénk javítani a marketing részen, reméljük, hogy a HoReCa visszatér a pandémia előtti állapotához. Mivel a hús drágább és minőségibb, meg kell találnunk olyan éttermeket, szállodákat, amelyek ezt a húst szeretnék. A legelőről a hús közvetlenül a fogyasztó tányérjára jutna. „A gazdaságtól a villáig” elv teljesítése a valóságban nehezebb nekünk”- magyarázta a gazda, aki 50 húsállattal rendelkezik.

Csaknem 40 000 euró beruházás a teljes láncra: vágóhíd, feldolgozó és saját üzlet

Az üzlet, a feldolgozó rész és a vágóhíd esetében a beruházás mintegy 40.000 euró volt. A vágóhíd jóváhagyása időben megtörtént, és a bürokrácia nem akadályozta a Bo-Cov-Hús Mezőgazdasági Szövetkezet terveit. A vágóhíd a Kovászna megyei Nagyajtán működik.

„A vágóhíd csak a szövetkezet tagjait szolgálja ki. Jelenleg gyengén állunk, eleinte nagyon jól kezdtünk, de most havonta 10 állatot vágunk csupán, ez nagyon gyenge. Csökkent a pandémiában levágott állatok száma, az éttermek már nem akarnak húst, a fogyasztók már nem fizetnek, 15 lejért akarnak húst, de ha ezen az áron adjuk el, akkor nem nyereséges, és jobb, ha az élő állatot értékesítjük. Mindent előállítunk mi, amit lehet a marhahúsból, és megvannak a sajátos termékeink, kolbászt, hamburgert és aprót is készítünk. Az ár általában különbözik a terméktől függően. Van hűtőhelyünk, ez kötelező mind a vágóhídon, mind pedig a feldolgozóhelyen vagy a boltban. A megvalósult jövedelmet újra befektetjük”- mondta Robert Motica, a Bo-Cov-Meat Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke.

A megnyílt üzletnek nincs neve, ez a Szövetkezeté, de az érdeklődők bármikor felkereshetik a sepsiszentgyörgyi piacon, és vásárolhatnak húst és friss termékeket. Neki a szövetkezet tagjai fizetnek bérleti díjat. „Az üzletnek nincs neve, Sepsiszentgyörgyön ez az egyetlen. A helyért és a rezsiért összesen 1.500 lej bérleti díjat fizetünk “- mondta a szövetkezet elnöke.

Robert Motica gazda: A románoknak nincs marhahús-fogyasztási kultúrája

Robert Motica véleménye szerint a románok nem rendelkeznek túl fejlett marhahús-fogyasztási kultúrával. Valójában még a gazdák is, akik most teheneket nevelnek és húst dolgoznak fel, menet közben tanulnak meg bizonyos szempontokat. Ugyanakkor megemlítette, hogy tervei vannak a terjeszkedésre és a jobb technológia alkalmazására.

„Ha a helyzet helyreáll, vannak bővítési terveink, nagyon szeretnénk benyújtani egy projektet, hogy valamit vegyünk az elsődleges termeléshez és a berendezésekhez a feldolgozóhelyre, de forgalomra van szükségünk, különben nem tudjuk finanszírozni a beruházást” – említette a gazda.

Állattenyésztés. Az ágazat, amely nehezen fejlődik Romániában

Robert Motica tapasztalatból mondja, hogy a romániai állattenyésztés a mezőgazdaság nagyon nehéz tengelye. „Ahogy látom, az állattenyésztés helyzete siralmas! A farmomnak vannak projektjei, tavaly megkaptam az SCZ-t is. Távérzékelésben voltam, volt néhány ellenőrzésem az APIA részéről, és később meg is kaptam a pénzt, de a támogatás meglehetősen kicsi”- összegezte Robert Motica.