• Rólunk 
  • Agrointelligencia

    Növekedett a romániaiaknak a száma, akik hátra hagyva a városi életet, vidékre költöznek. Az INS hivatalos adatai!

    Agrointelligencia Agrointelligencia -

    Egyre növekszik azoknak a romániaiaknak a száma, akik a város mozgalmas életét hátra hagyva egy csendes élet reményében vidékre költöznek. Ezt mutatják az Országos Statisztikai Intézet hivatalos adatai, amelyek szerint tavaly 116.000 romániai költözött városról vidékre.

    Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly 78.000 lakos hagyta el az országot, 116.000 pedig a városból vidékre költözött, a két migrációs áramlás közötti különbség pedig 38.000, ami duplája az előző évekhez képest – írja a zf.ro.

    Dr. Dumitru Sandu, a Bukaresti Egyetem Szociológiai és Szociális Munkás Karának professzora azt mondta, hogy a vidéki térségekbe való migráció tendenciája fennállt a jobb anyagi helyzetűek körében is.

    „A városi-vidéki migrációnak ez a növekedése a világjárvány közepette azt mutatja, hogy a jó anyagi helyzetben lévők vidékre is mentek, a fertőzéstől tartva. Egy másik hipotézis az, hogy ha az INS adatait elemezzük egy, a Világbank segítségével tavaly indított tanulmány adataival együtt, amelyet egy nagyon nagy, 10 000-15 000 polgárból álló mintán végeztek, akkor a városról a vidékre való távozók nagy része az elszigetelt vidéket célozta meg, tiszta természeti környezettel és kisebb szennyezéssel”- mondta Prof. Dr. Dumitru Sandu.

    A szociológus rámutatott arra is, hogy hagyományosan a városi-vidéki migráció városkörnyékre, a gazdag településekre, a jól fejlett falvakre és a nagyvárosokba való való költözést jelentett.

    A belső migráció áramlásának változása 1997-ben kezdődött, abban az évben, amikor először a faluról városa költözött románok száma meghaladta a vidékről városba költöző romániaiak számát. Ehhez képest 1990-ben csaknem 550.000 román költözött vidékről városba, míg városról falura kevesebb, mint 28.000 lakos költözött át.

    „Amit nem látunk a statisztikában, az a nyaralók helyzete, mert sokan vannak, akik nyaralót, másodlagos otthonokat építettek, de akik nem jelennek meg a statisztikákban, mert nem változtatták meg a címüket hvatalosan. Lényegében ugyanazon tényezőnek több aspektusa van: a járvány” – mondta Dumitru Sandu professzor.

    Az ingatlanfejlesztők és a tanácsadók tavaly ősz óta mondták, hogy az embereket egyre jobban érdekli a házvásárlás, mint a panellakásokba való költözés, főleg, hogy a vállalatok az irodai dolgozók számára megengedték, hogy korlátlan ideig otthonról dolgozzanak.