Ki fogják tiltani a kocaketreceket a sertéstelepekről
A kocák ketrecben tartása olyan gyakorlat, amelyet be fognak tiltani. Az Európai Unió fontolgatja ennek a szabálynak a bevezetését a sertéstenyésztésben, különösen miután Németország is száműzte a ketreceket a sertéstenyésztési rendszerből.
Németország, Európa második legnagyobb sertéshústermelője a kocaketrecek fokozatos megszüntetése mellett döntött, az Agerpres szerint ezt a lépést az Európai Unió minden tagállamra ki akarja terjeszteni. A legtöbb szoptató kocát röviddel ellés előtt, ellés alatt és ellés után is ketrecben tartják, hogy ne zúzhassák össze a malacokat, ugyanakkor nagyobb teret nyerjenek és csökkentsék a tenyésztő nehézségeit.
A nagy sertéstermelők lemondanak a kocaketrecekről
„Minden nagyobb európai termelőnek, Spanyolországnak, Németországnak, Franciaországnak, Dániának és Hollandiának kevés olyan kocája van, amelyet nem tartanak ketrecben, de ez a következő 15 évben megváltozik. Európai léptékben megnőtt a nyomás ennek a gyakorlatnak a betiltására” – jósolja Christine Roguet, a francia Ifip intézet szakértője.
Az európai polgárok kezdeményezésére a ketrecek betiltására (valamennyi haszonállat, csirke, nyúl, kacsa esetében) csaknem 1,4 millió aláírás gyűlt össze, így az Európai Bizottság arra kényszerült, hogy erre a kérdésre is összpontosítson. Június végén az EU végrehajtó testülete ígéretet tett arra, hogy 2023-ig törvényjavaslatot nyújt be, amelynek célja betiltani az állatok ketrecben tartását az EU-ban, amely 2027-ben hatályba léphet, tekintettel arra, hogy mindig van átmeneti időszak.
Németország – új jóléti szabályok a sertéstelepeken
De Németország ennek elejébe sietett. A berlini hatóságok 2035-ig adtak időt a tenyésztőknek, hogy az istállókat úgy alakítsák át, hogy a kocák területe legalább 6,5 négyzetméter legyen. Ausztria hasonló dinamikát követ. Néhány kisebb sertéshústermelő, például Svédország vagy Norvégia és Svájc, amelyek nem részei az EU-nak, már betiltották a ketreceket.
„Valószínűleg a szabadban történő ellés lesz a standard középtávon. A szabadban történő ellés esetén a tenyésztő költségeinek emelkedését a választott műszaki lehetőségtől függően valahol 38 és 100 százalék közé becsülik, anélkül, hogy jelenleg többletjövedelemről lehetne beszélni” – becsli Bertrand Convers, a francia sertéstenyésztés vezető cégének, a Cooperlnek képviselője.
Az átállást megkönnyítené, ha a fogyasztók hajlandóak lennének valamivel magasabb sertésárat fizetni.
