ANSVSA: Háztáji sertés – eladni TILOS! Hatalmas pénzbírságok!
Karácsonyi disznók vágása az ANSVSA szabályai szerint. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal sajtóközleményt adott ki, amely szerint „a háztartásban nevelt sertés, az abból származó hús és húskészítmények forgalmazása tilos”.
Az ANSVSA „azt javasolja az állampolgároknak, hogy élelmiszereket csak az állatorvos által egészségügyi szempontból engedélyezett egységekből vagy helyekről vásároljanak. Így a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy mind a hús, mind az egyéb állati vagy nem állati eredetű termékek állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzésen estek át, és nem jelentenek veszélyt a közegészségre” – áll a közleményben.
Az ANSVSA megjegyzi, hogy „a sertés háztartásban történő levágása és családon belüli fogyasztása az a hús állategészségügyi ellenőrzése nélkül súlyos következményekkel járhat”.
„A háztáji sertés, az abból származó hús és húskészítmények forgalmazása tilos!” – fogalmaz egyértelműen az ANSVSA, amely aztán megemlíti az afrikai sertéspestis vírus (PPA) terjedése miatti korlátozást.
A karácsonyi sertés levágása után, az állattartó köteles átadni a füljelzők az állatorvosnak. „Az állatok tulajdonosának kötelessége, hogy átadja az állatorvosnak a füljelzőt, az állat levágásától számított legfeljebb 7 napon belül, hogy az országos adatbázis (BND) frissítése céljával” – áll még a sajtóközleményben.
Sertéshús fogyasztása, csak trichinella-vizsgálattal
Az ANSVSA a Trichinella vizsgálatát javasolja. „Ne egyen és ne dolgozza fel a húst mindaddig, amíg nem kapott negatív Trichinella vizsgálat eredményt. Az ajánlás vonatkozik a vaddisznókból nyert húsra is. (…) A levágott sertések húsának Trichinella vizsgálata kötelező, és mind az azonosított és az BND-be bevitt, mind a BND-ben nem szereplő azonosítatlan sertésekből származó mintákon történik. A mintákat a nyelvből, a bordaközi izmokból, a rekeszizom pillérekből, a rágóizmokból, a hasizmokból, a bordák közelében elhelyezkedő rekeszizomból vagy a szegycsontból (dió méretű) veszik – áll az ANSVSA közleményében.
Kártérítés csak a törzskönyvezett beteg sertések után jár
Ha állatorvosa úgy találja, hogy a sertés beteg, ne kockáztasson, ne fogyassza a húsát. Az állam csak az azonosított és nyilvántartásba vett állat piaci értékének megfelelő kártérítést nyújt.
A trichinoszkópos vizsgálat költsége 24,99 lej, ÁFA-val (közvetlen trichinoszkópia) és 92,82 lej, ÁFA-val (mesterséges emésztés) és 49,98 lej, ÁFA-val (közvetlen trichinoszkópia) a vaddisznókból vett mintákra.
A megyei Egészségügyi Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóságok (DSVSA) és a hivatalos állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági körzetek (CSVSAO) szintjén hasznos információkat függesztenek ki a fogyasztók számára, de a Trichinella azonosítására alkalmas helyszíneket is közlik.
Az ANSVSA bírsága elérheti a 40.000 lejt
A sertéshús állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági vizsgálat nélküli értékesítését 20-40 ezer lej közötti pénzbírsággal sújtják.
Hosszabbított program az állatorvosok számára a körzetekben és a piacokon
A megyei és a bukaresti DSVSA, valamint az állategészségügyi körzetek és az agrár-élelmiszerpiaci hatósági élelmiszerbiztonsági (CSVSAO) állatorvosok a fogyasztók érdekében hosszabbított programmal dolgoznak november 29. és december 24. között, illetve december 27. és december 30. között, beleértve a szombatokat és a vasárnapokat.
A megyei DSVSA honlapján és a munkapontokon kifüggesztik az állatorvosok programját, amely tartalmazza a felelős állatorvos nevét és azokat a telefonszámokat, ahol a fogyasztók jelezhetik az állat-egészségügyi szabályok és az élelmiszer-biztonsági előírások be nem tartásával kapcsolatos kérdéseket.
A.N.S.V.S.A. Call Center telefonszáma 0800 826 787, ezt a polgárok ingyenesen hívhatják, bármilyen telefonhálózatról, élelmiszerbiztonsági szabálytalanságok bejelentésére.
