HIVATALOS: A kosok számára kiállított származási bizonyítványok – az állat egész élettartama alatt érvényesek!

A kosokra kiállított származási bizonyítványok az állat egész életében érvényben maradnak! Barabási Antal Szabolcs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára egy átirat útján hivatalosan tájékoztatta az Országos Állattenyésztési Ügynökség (ANZ) főigazgatóját, Bela Vaidát, hogy a származási bizonyítvánnyal rendelkező tenyésztőket nem lehet törölni a Genealógiai Nyilvántartásból (RG), mivel ezek az európai szinten hatályos jogszabályoknak megfelelően kiadott dokumentumok az állat egész életében érvényesek.

Az ANZ igazgatójának küldött átiratból úgy tűnik, hogy Barabási Antal Szabolcs államtitkár, aki az Állattenyésztési Politikák Igazgatóságával, valamint a Földművelésügyi Minisztérium keretében az ANZ-vel foglalkozik, meg akarja szüntetni a kosokkal kapcsolatos problémát. A MADR illetékese figyelmezteti az ANZ vezetőjét azokra az európai és országos előírásokra, amelyek szerint, ha teljesülnek, nem vonhatják vissza a Genealógiai Nyilvántartásba való bejegyzést.

„Ami a tenyésztőszervezetek által tenyésztéstanúsítványok kiállítását illeti olyan juhok kosainak esetében, amelyeket a törzskönyv fő szakaszába bejegyeztek, és azok a juhok, amelynek felmenői között hímek (apák vagy nagyapák) vannak nyilvántartva a jegyzék kiegészítőrészében, ezek az igazolások továbbra is érvényesek, az állat teljes életére, amennyiben az állatok törzskönyvezése az akkor hatályos jogszabályok betartásával történt” – írja a mezőgazdasági minisztériumnak az ANZ-hez küldött átiratában.

Az Agrointeligența – Az AGROINTEL.RO bemutatja az ANZ-nek küldött átirat teljes tartalmát:

„A 1012/2016 –os (EU) rendelet 30. cikkelye rendelkezései szerint az állattenyésztési tanúsítványokat az állattenyésztési társaságok állítják ki, amelyeket az illetékes állami hatóság elismert a genealógiai nyilvántartások létrehozása és fenntartása érdekében, és amelyek az illetékes állami hatóság által jóváhagyott tenyésztési programokat hajtanak végre. Az állattenyésztési bizonyítványok mintáit a 602/2020-as végrehajtási rendelettel módosított 717/2017-es végrehajtási rendelet hagyja jóvá.

Juhfélék esetében a származási bizonyítványt azokra a fajtatiszta tenyészállatokra kell kiadni, amelyeket a 1012/2016-os rendeletben (EU) a következőképpen határoznak meg: „fajtatiszta tenyészállat”: olyan állat, amelyet bejegyeztek vagy beírtak, és amely jogosult a törzskönyv fő rovatába történő felvételre.

A Genealógiai Nyilvántartás fő szakaszba azon szülők és nagyszülők leszármazottait lehet beírni, amelyek maguk is a fő szakaszokban vannak nyilván tartva, illetve azon állatokat, amelyek felmenői a nyilvántartás kiegészítő részében szerepelnek, feltéve, ha megfelelnek az 1012/2016 / EU rendelet követelményeinek, amelyek a II. Melléklet, I. rész, III. Fejezet, 1. és 2. pont alatt találhatók.

A 2. pont szerint az illetékes hatóság „engedélyezheti a nyilvántartásba vételt egy olyan tenyésztőtársaság esetében, amely programot hajt végre veszélyeztetett szarvasmarha-, sertés-, juh- vagy kecskefajta fajtatiszta tenyészállatainak vagy vidéki juhfajta tenyésztésének céljából, és olyan állatok írhatok be a jegyzék fő szakaszába, amelynek szülei, nagyszülei maguk is az adott fajta törzskönyvének fő vagy kiegészítő szakaszaiba bejegyezett vagy beírt állatok.

Megjegyezzük, hogy a juhok genealógiai nyilvántartásai 2006 óta jönnek létre, ismeretlen eredetű állatokkal, amelyeket az 1012/2016 – os EU rendelet, illetve a 90/255 / CEE határozatban szereplő szabályok alapján a jegyzék kiegészítő szakaszába regisztráltak, ezeket a szabályokat a 22/2006-os rendelettel ültették át az országos jogrendbe, amely lehetővé tette további hímek és nőstények bejegyzését a kiegészítő szakaszokba.

Azokat az utódokat, akiknek szüleit és nagyszüleit a nyilvántartásba bejegyeztek függetlenül attól, hogy annak mely szakaszába, az akkor hatályos jogszabályok szerint a főrészbe vették be.

Miután a 90/255 / CEE határozattal összhangban beírták a fő szakaszba, az állatok még az 1012/2012 EU rendelet hatálybalépését követően is ebbe a szakaszba maradnak, a fajtatiszta állatok minden jogát élvezve, ideértve az utódaik bizonyítványainak kiadására vonatkozó jogot is.
Azokat az állatokat, amelyek a fő szakaszba kerültek, és amelyek apja vagy nagyszülei a kiegészítő szakaszban vannak, az állattartónak a tartási időszak végén történő reformjára vonatkozó döntése alapján kitörlik onnan.

Megjegyzendő, hogy Románia érdeke (és a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerinti kötelezettsége) a genetikai sokféleség fenntartása és az állattenyésztés genetikai örökségének fejlesztése azáltal, hogy azonosítja, nyilvántartja és megfelelően kezeli őket gazdasági, történelmi és kulturális fontosságuk szerint, összhangban az Európai Unió és az országos jogszabályokkal.

Ebben az értelemben az illetékes hatóságnak törvénybe foglalt (32/2019-es számú állattenyésztési törvény és 1188/2014-es kormányhatározat) kötelezettsége a tenyésztő társaságok által végzett tenyésztési tevékenység technikai irányításának elvégzése, kamatoztatása érdekében a jogszabályi lehetőségekről és a jogszabályi rendelkezések betartásának fokozásáról.

A tenyésztő társaságok által a juhok azon kosaira kiállított tenyésztéstanúsítványok, amelyeket a nyilvántartás fő szakaszába bejegyeztek, és amelyek hím felmenői (apák vagy nagyszülők) a kiegészítő részben szerepelnek, ezek az igazolások az állat egész életen át érvényesek, mivel az állatok nyilvántartása az akkor hatályos jogszabályok betartásával történt. ”

A juhtenyésztők pert indítottak a MADR és az ANZ ellen

Mint ismert, az ANZ és az állattenyésztők közötti botrány 2020 szeptemberében kezdődött, amikor az elégedetlen pásztorok pert indítottak tenyésztők engedélyének és a természetes tenyésztés módjának szabályait tartalmazó 180/2020-as rendelet megsemmisítése érdekében. Az Agrointeligența-AGROINTEL.RO elsőként írt a perről, amelyet a juhtenyésztők indítottak a 180/2020 – as rendeletet jóváhagyó két intézmény, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium és az ANZ ellen. December 12-én a pásztorszövetségek első győzelmet arattak a bukaresti fellebbviteli bíróságon – végrehajtandó határozat született a bíróságon megtámadott rendelkezések felfüggesztéséről, információink szerint mindezt MADR és az ANZ megfellebbezte.