APIA-támogatások: A varjak, vaddisznók vagy farkasok támadásával bővítették ki az elháríthatatlan külső okok (vis maior) listáját

A vadállatok által okozott pusztítás bekerülhet elháríthatatlan külső okok, vagyis a vis maior listára, és lehetővé teszi a gazdák számára, hogy támogatásban részesüljenek a továbbiakban is – derül ki a Képviselőház által november 17-én, kedden elfogadott törvényjavaslatából. Az új törvényt hamarosan kihirdeti az elnök.

„Bővíteni kell a vis maior és az olyan kivételes körülmények listáját, amelyek lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy továbbra is jogosultak legyenek az állami kifizetésekre. Azokról a körülményekről van szó, amikor a vadászatra alkalmas vadon élő fajok példányai tönkreteszik a mezőgazdasági területeket és az ezeken elő állatokat (a vadászatról és a vadak védelméről szóló 407/2006-os számú törvény 1. és 2. mellékletében felsoroltak szerint)”.

Többek között azokról a károkról van szó, amelyeket a görények, a mezei nyulak, a hermelinfélék, a mormota, a vaddisznók, a menyétek, a sakálok, a farkasok, a rókák, a varjak, a sólymok, a kormoránok, a hódok, a rigók, a farkasok, a vadmacskák, a medvék, a mókusok, a sasok, a feketerigók, a sólymok és a sasok okoznak.

Ugyanez a dokumentum előírja, hogy a gazdálkodók mentesülnek bizonyos dokumentumok benyújtása alól, amikor az állami támogatási rendszerekhez keretében hívnak le pénzt.

Ez a módosítás azonban az Európai Bizottság döntése utáni 30 napon belül lép hatályba, a mezőgazdasági minisztériumnak ugyanis értesítést kell küldenie az EB-nek a törvénytervezet véglegesítése után.

Noha ezek a változások előnyösek a gazdálkodók számára, meg kell jegyezni, hogy a 3/2015-ös sürgősségi kormányrendelet intézkedései csupán a 2015. és 2020. közötti periódusra vonatkozik, mivel nem hosszabbították meg. „Ez a sürgősségi rendelet jóváhagyja a 2015–2020 közötti időszakban a mezőgazdaságban alkalmazandó támogatási és garanciamechanizmusokat a mezőgazdasági termelőknek és a gazdasági szereplőknek, illetve a közvetlen kifizetési rendszereket és átmeneti nemzeti támogatásokat” – a rendelet első cikkelye.

A tervezetet 2019 tavaszán kezdeményezték, de csak most fogadta el a Parlament.

Figyelem! A tervezet egyelőre nem hatályos. Ahhoz, hogy érvénybe lépjen, az államelnöknek ki kell hirdetnie, és meg kell hogy jelenjen a Hivatalos Közlönyben.

Mikor hivatkozhatnak a gazdák vis maiorra

Az APIA információi szerint a 1306/2013 – as Szabályzat (EU) 2-es cikkelyének 2-es bekezdése szerinti vis maior eseteket a gazdálkodóknak kell bejelenteniük annál a központi/megyei APIA-nál, ahol az egységes támogatási kérelmet is benyújtották. Az írásos értesítéshez csatolni kell a jelenség megállapításának eredeti dokumentumait 15 munkanapon belül(a 3/2015. sz. sürgősségi kormányrendelet 31-es cikkelye, 1. bekezdés, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel).

A 1306/2013 – as EU-s Szabályzat 2-es cikkelyének 2-es bekezdése szerint: A következő esetekben ismerik el a vis maiort és a rendkívüli körülményeket:

a) kedvezményezett halála;
b) a kedvezményezett hosszú távú szakmai alkalmatlansága;
c) a mezőgazdasági termelést súlyosan érintő természeti katasztrófa;
d) az állattartásra szánt épületek véletlenszerű megsemmisülése a gazdaságban;
e) járványos vagy növényi betegség, amely részben vagy egészben befolyásolja a kedvezményezett állatállományát vagy növényeit;
f) a mezőgazdasági üzem egészének vagy nagy részének kisajátítása, ha a kisajátítás a kérelem benyújtásának időpontjában nem volt várható”

Adott esetben a vis maiort vagy a rendkívüli körülményeket igazoló dokumentumok a következők:
– halotti anyakönyvi kivonat, a közjegyző által kiállított örökösi tanúsítvány, meghatalmazási nyilatkozat egyetlen örökös számára, amikor több örökös van;
– a mezőgazdasági termelő hosszú távú munkaképtelenségére vonatkozó orvosi tanúsítvány / adott esetben a mezőgazdasági termelő hosszú távú szakmai alkalmatlanságát bemutató orvosi igazolás;
– az önkormányzat által kiadott jelentés a katasztrófa megállapításáról / a vészhelyzeti bizottság által kiadott, a természeti katasztrófákra és a gazdasági épületek véletlenszerű megsemmisítésére a természeti katasztrófák és a gazdasági épületek véletlen megsemmisítése miatt kiadott megállapításról szóló jelentés. Azok a mezőgazdasági termelők, akik egy országos jogi aktus által katasztrófának nyilvánított területeken tevékenykednek, csak az értesítést kell hogy benyújtsák az APIA-hoz.

Csakis az említett két dokumentumtípus (országos jogi aktus és értesítés) alapján veszi figyelembe az APIA a vis maior / kivételes körülmények helyzetét. Azok a gazdálkodók, akik termesztési csapást szenvedtek el olyan elszigetelt természeti jelenségek (fagy, árvizek, aszály, tornádók stb.) miatt,amelyekre nem vonatkozik a jogi aktus, igazoló dokumentumként az értesítés mellett az önkormányzat által kiadott, a csapásról szóló jelentést kell hogy bemutassák.