Kormányrendelet a leromlott mezőgazdasági területekre. A kormány már elfogadta a döntést!
Kormányhatározat a leromlott területek hasznosításáról. Románia kormánya a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium javaslatára az erdészeti szektorra vonatkozó két sürgősségi rendeletet hagyott jóvá: a leromlott területek erdősítéséről szóló 100/2010-es törvényt kiegészítő és módosító rendeletet, és az erdészeti szabálysértések megállapításáról és szankcionálásáról szóló 171/2010-es törvényt módosító és kiegészítő rendeletet.
A jogszabály, amely a leromlott területek erdősítéséről szóló 100/2010-es törvény módosítását és kiegészítését javasolja, és az a célja, hogy megszerezze a leromlott mezőgazdasági területek tulajdonosainak hozzájárulását az erdősítéssel történő javításhoz.
Így azt javasolják, hogy szüntessék meg azt a kötelezettséget, amely szerint be kell vonni az országos erdőalapba a magántulajdonban lévő leromlott, erdősítendő területeket, de továbbra is kötelező marad az állam közvagyonának az erdőalapba történő felvétele. Ugyanakkor szabályozza annak a lehetőségét is, hogy az állam köztulajdonát képező leromlott földterületeket az Állami Birtokok Ügynöksége adminisztrációjából az RNP – Romsilva igazgatásába sorolhatják át, még akkor is, ha nincsenek nyilvántartva a földkönyvben.
Ezzel az intézkedéssel alaposan leegyszerűsítjük azt a folyamatot, amely által a tulajdonosok a degradált területeiken az erdősítés és az utógondozás folyamatának kedvezményezettjei lehetnek. Az Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapból több mint 730 millió eurót különítettünk el erdősítésre, és minél több területre van szükségünk ahhoz, hogy a holnap erdőit neveljük” – fejtette ki Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A Romsilva Egyedárúságnak kötelessége – a kormányhatározat érvénybe lépésétől számított legtöbb 6 hónapon belül – nyilvántartásba venni az átvett, állami tulajdonban lévő degradált területeket és helyreállítani ezek minőségét.
A 171/2010-es törvényt módosító és kiegészítő, az erdészeti bírságokról szóló sürgősségi kormányrendelet összehangolja az erdészeti bírságokat a SUMAL 2.0 rendszerrel. Új szankciókat vezet be a faanyag-nyomonkövető rendszer nem megfelelő használatával kapcsolatosan.
Példa:
Az alábbi cselekmények erdészeti jogsértéseknek minősülnek, és figyelmeztetéssel vagy 1.000 lejtől 3.000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethetők:
- ha a fuvarozó a faanyagokkal megrakott szállítóeszközt úgy fényképezi (amennyiben a faanyagok forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok ezt a kötelezettséget írják elő) hogy nem lehet megkülönböztetni / azonosítani a rakományt.
- faanyagok szállítása anélkül, hogy a faanyagokkal megrakott szállítóeszközt lefényképeznék, amennyiben a faanyagok szállírására vonatkozó szabályok ezt a kötelezettséget írják elő.
- a kézzel kitöltött dokumentumok esetében hőérzékeny tintájú tollat használtak, amelyek mechanikai úton könnyen letörölhetők
Az alábbi cselekmények erdészeti jogsértéseknek minősülnek, és 2.000 lejtől 3.000 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók:
- amennyiben a szállítás teljes ideje alatt nem biztosított a mobiladatokhoz való hozzáférés, a SUMAL 2.0 -ból vett információk alapján akkor, amikor a faanyagok forgalmazására vonatkozó normák ezt a kötelezettséget rögzítik.
- a fa szállítása a mobil eszköz GPS bekapcsolása nélkül a teljes szállítási időszak alatt, a SUMAL 2.0 -ból vett információk alapján, amennyiben a faanyagok forgalmazására vonatkozó normák ezt a kötelezettséget rögzítik.
Ugyanakkor a származási okmányok hiányában a szállításért kiszabott szankció összegét 50.000 lejre emelték.
Ezekkel a módosításokkal biztosítjuk, hogy a törvényt minden SUMAL felhasználó betartsa, valamint így vesszük elejét a csalási és lopási kísérleteknek. Európában nekünk van a legmodernebb és leghatékonyabb faanyag-nyomonkövető rendszerünk, de szükségünk volt világos, arányos és drasztikus szankciókra mindenféle kihágás esetére. Ezekkel az Európai Bizottság felé is bizonyítjuk, hogy azért dolgozunk, hogy lezárjuk az erdészeti kötelezettségszegési eljárásokat” – fejtette ki Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A sürgősségi kormányrendelet előírja azt is:
– minden illegális fakivágás és falopás bűncselekménynek minősül, a fa mennyiségétől függetlenül
– sürgősen meg kell erősíteni a törvényes kereteket, és az illegális fakitermelés elleni küzdelemben hatékonyabbá kell tenni a megfigyelési és ellenőrzési tevékenységet, hiszen az illegális fakitermelés problematikája nemzetbiztonsági kérdés.;
– továbbá előirányozza a faanyagot és a fából készült termékeket először piacra dobó forgalmazók arányos és méltányos büntetését.
A faanyag elkobzását, a tett súlyosságát és a kiszabott bírság szigorúságát illetően a kár mértéke a döntő:
-az erdőnek, az Országos Erdőállomány Adattárán kívüli erdős növényzetnek okozott kár, amit anyagi értékben mérnek fel;
-valamint az erdő meg nem valósuló funkcióinak értéke, amit konvencionálisan, az erdőnek okozott kár mértékének függvényében becsülnek fel.