Két gazdálkodók számára szóló támogatási rendszert vágtak le idén!
Az állattenyésztők és a zöldségtermesztők két fontos állami támogatást veszítettek el 2020-ban: az eladott gyapjúért fizetendő támogatást és a védett területeken termesztett paradicsom második ciklusát!
A gyapjúért nyújtott állami támogatás volt az első, amelyet 2020-ban megszüntetett a Földművelésügyi Minisztérium jelenlegi vezetése. Az intézkedést kormányhatározattal helyezték hivatalosan hatályon kívülre.
Az Agrointeligența-AGROINTEL.RO minden alkalommal beszámolt azokról a változásokról, amelyeket a Földművelésügyi Minisztérium a gyapjútámogatásra javasolt, e kifizetést tavaly a kilogrammonkénti 1 lejről 2 lejre emelték. Így az év elején Adrian Oros megígérte a gazdáknak, hogy a csalás elkerülése érdekében a támogatást 4 kilogramm gyapjúra korlátozzák a kérelmező minden egyes juha után.
A tenyésztőknek azt ígérték, hogy a támogatást áthelyezik az APIA-hoz
A Juhtenyésztők Szakmai Egyesülete nemrég bejelentette, a hogy a Földművelésügyi Minisztériumban folytatott megbeszélésen arról tájékoztatták a szervezetet, hogy a gyapjútámogatás régi formáját teljesen felváltja egy másik rendszer, amelyet az APIA-n, s nem pedig a Mezőgazdasági Igazgatóságokon keresztül bonyolítanak le, mint eddig. A juhtenyésztőknek azt mondták, hogy a kifizetés állatonként fog történni, és már nincs szükségük a gyűjtőállomások igazolására.
Mint ismert, ezt a támogatást először 2017-ben hagyták jóvá, amikor a juhtenyésztők 1 lej / kg anyagi támogatást kaptak az eladott gyapjúért.
A de minimis támogatási program költségvetése 36 millió lej volt, és a pénz az állami büdzséből származott. A de minimis támogatás teljes összege három pénzügyi év alatt nem haladhatja meg a 15.000 eurót kedvezményezettenként. A támogatást a megyei vagy a bukaresti mezőgazdasági igazgatóság folyósította.
A kedvezményezettek olyan természetes személyek, akik a gyártói tanúsítvánnyal rendelkeztek, továbbá engedélyezett természetes személyek, egyéni és családi vállalkozások, jogi személyek és jogi személyiséggel rendelkező társulási formák voltak. A kedvezményezetteknek továbbá be kellett jegyeztetniük juhtenyésztői tevékenységüket a gazdaságok nemzeti nyilvántartásába, és igazolniuk kellett annak a gyapjúmennyiségének forgalmazását, amelyre a támogatást igénylik.
2019-ben a gyapjú támogatását a kilogrammonkénti 1 lejről 2 lejre emelték. A juhtenyésztők azonban arra panaszkodtak, hogy az alkuszok, akiknek kötelező módon ki kellett állítaniuk a Mezőgazdasági Igazgatósághoz benyújtandó számlát, bizonyos esetekben még a gyapjú elszállításáért is pénzösszeget szabtak ki a tenyésztőkre.
A paradicsom program második ciklusa is elmarad
A zöldségtermesztők hiába várták a Paradicsom Program folytatásával kapcsolatos információkat a MADR-tól. Kedvezményezettenként 2019-hez képest jóval alacsonyabb összeggel a programot egy másikkal helyettesítik, és teljesen más formában folytatják, eme új rendszert Adrian Oros földművelésügyi miniszter nyilatkozatai szerint 65 millió euróval finanszírozzák.
„Ebben az átmeneti időszakban olyan intézkedéseket kezdeményezünk, amelyek révén a zöldségtermesztők üvegházakat és szoláriumokat létesíthetnek, s ezekben azt termelhetnek, amit a piac követel tőlük, nem pedig azt, amit a miniszter mond nekik. Elkészíthetik ezeket az üvegházakat vagy szoláriumokat, továbbra is termeszthetnek zöldséget védett területeken. Az üvegházak és szoláriumok ezen területére a következő két évben 65 millió eurót különítettünk el” – mondta Adrian Oros, a 8. Romanian Food & Agribusiness Conference keretében.
A mezőgazdasági miniszter azt mondta, hogy Romániában sokféle területen termesztenek zöldséget, de hagyományosan a mezőkön teszik ezt, amely nem tudja fedezni a friss zöldségek iránti igényt az év minden szakaszában, ezért támogatják az üvegházak létesítését, nemcsak a paradicsom termesztése esetében. Oros úgy véli, hogy a Paradicsom program nem érte el a kívánt hatást, mivel növekedett az import abban az időszakban, amelyben állami pénzből támogatták ennek termesztését. „A Paradicsom program eddig az évig volt folyamatban, jelentős összegekkel finanszíroztuk ezt a projektet. Állami költségvetésből származó, de minimis támogatási intézkedés volt ez az ágazat számára. Természetesen minden támogatási intézkedésnek 3-4 évig kell tartania, majd más szükséglet felé kell irányítani a pénzeket. Én a számokat nézem, tavaly a paradicsomra 60 millió eurót különítettek el, idén pedig 40 milliót, 2018-ban 47 milliót, 2017-ben 24 millió eurót. Megnézem az INS adatait is, és az import nőtt. A Paradicsom program sajnos makroszinten nem volt hatásos. Nyilván, azok számára, akik védett területeken paradicsomot termesztettek, ez valós támogatás volt, de ez akkor is 3000 euró volt, nem beszélve arról, hogy sok csalas is volt a dokumentációkban. Tavaly pl. egyetlen megyében 417 fiktív aktát találtunk” – mondta Adrian Oros az Agerpresnek.
