Az EU országai közül Romániában van a legtöbb gazdaság. Csak egyharmaduk részesül APIA-támogatásban!

A román gazdaságok száma az elmúlt tíz évben egyharmadával csökkent, de Románia továbbra is a legnagyobb számú gazdasággal rendelkezik az EU-ban – hívja fel a figyelmet a román nemzeti stratégiai terv az új közös agrárpolitika számára szóló ajánlásait tartalmazó dokumentum.

A  Bizottság elemzéséből még kiderül, hogy a román gazdaságok többsége családi gazdaság, amelyben az állandó munkaerő túlnyomó arányát családtagok alkotják (99,3 százalék). Emellett Romániában a legtöbb gazdaság nagyon kicsi, a standard termelés kevesebb, mint 8.000 euró (94,6százalék).

„Ezek a gazdaságok általában önellátó vagy félig önellátó gazdaságok. Bár a mezőgazdasági terület 30 százalékát művelik, technikailag gyengén felszereltek, és nem piacorientáltak. Nem vesznek részt együttműködési tevékenységekben, amelyek segíthetnének abban, hogy jobban reagáljanak a piaci igényekre. A mezőgazdasági terület fennmaradó 70 százalékát közepes és nagy gazdaságok művelik, amelyek egyértelmű versenypotenciállal rendelkeznek. Ezzel együtt is a mezőgazdasági üzemek csak 7 százalékát képviselik. A mezőgazdasági termelők is nehezen jutnak hitelhez és biztosításhoz, különösen a kistermelők” – állítja az idézett forrás.

Olvassák el ezt is:  Recomandările transmise de Comisia Europeană pentru Planul Național Strategic al României

Az Európai Bizottság által küldött dokumentum leszögezi, hogy az intelligens, ellenálló és diverzifikált mezőgazdasági ágazat támogatása az élelmezésbiztonság javítása érdekében kihívást jelent Románia számára, a gazdaságok erősen polarizált struktúrája miatt. „Annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben a gazdaságok száma egyharmaddal csökkent, Románia továbbra is a legnagyobb számú gazdasággal rendelkezik az EU-ban. Ugyanakkor a gazdaságok csak egynegyede kap közvetlen támogatást. A túlnyomó többség önellátó és félig önellátó gazdaság, amelyek elsősorban saját fogyasztásra termelnek. Rosszul felszereltek és nem piacorientáltak. Másrészt a gazdaságok csak egy kis része nagy, versenyképes és piacorientált” – áll az idézett forrásban.

A gazdaságok száma 31 százalékkal csökkent a 2005-2016. közötti időszakban

 A dokumentum szerint a romániai mezőgazdasági ágazatban strukturális változások zajlanak, és a gazdaságok száma 2005. és 2016. között 31 százalékkal, mintegy 4,3 millióról 3,4 millióra csökkent.

„Noha Románia adja az EU gazdaságainak körülbelül egyharmadát, a normál uniós termelésnek csak 3,3 százalékát nyújtja. Az átlagos farmméret 3,3-ról 4 hektárra nőtt ugyanebben az időszakban, ami jóval elmarad az EU 15 hektáros átlagától. Több mint 3 millió gazdaságnak kevesebb, mint 5 hektárja van. A skála másik végén 12.310 gazdaság 100 hektár feletti területtel rendelkezik, átlagos területe 485 hektár. Ezek a nagy gazdaságok a romániai mezőgazdasági területek majdnem 50 százalékát teszik ki. Így a romániai agrárstruktúra rendkívül polarizált” – áll a Brüsszel által készített elemzésben.

Románia fontos szerepet játszhat a szójapiacon

Az Európai Bizottság adatai azt is mutatják, hogy Románia túlnyomórészt szántóterülettel rendelkező ország, a termelés 75 százaléka a növénytermesztésből származik. Románia a negyedik legnagyobb szántóföldi növénytermesztő az EU-ban. Az ország Franciaországgal együtt a kukorica fő termelője, valamint a legnagyobb napraforgómag-termelő és az első három szójabab-termelő között van a területet tekintve. „Romániában kedvező a klíma a fehérjenövények számára, és fontos szerepet játszhat az EU szójabab-importtól való függőségének csökkentésében. A piaci lehetőségek mellett a fehérjenövények vetésforgásba történő beépítése javítja a talaj minőségét e növények hosszú gyökerei miatt, és csökkenti a műtrágyák felhasználását, mivel a fehérjenövények nitrogénmegkötők”. 

A román gazdák veszítenek a szövetkezetek szervezetlensége miatt

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a termelők szövetkezetekbe való tömörítése elmaradt.  Az elismert termelői szervezetek vagy termelői csoportok száma itt a legalacsonyabb az EU-ban, ennek következtében a gazdák piacra jutása és alkupozíciója alacsony.  Ezen túlmenően, bár Románia földrajzi helyzete és éghajlata a diverzifikált mezőgazdasági termelésnek kedvez, az ország zöldségtermesztése versenyképesebb, a mezőgazdasági termelés háromnegyedét teszi ki. „Ezzel szemben az állattenyésztés az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Romániának kedvező éghajlata van a fehérjenövények, például a szójabab termesztéséhez, a területét tekintve már a harmadik legnagyobb termelő az EU-ban. Más fehérjenövények vetésforgásba történő beépítése piaci lehetőségeket teremt, mivel ez javítja a talaj minőségét és csökkenti a műtrágya-felhasználást. Mind a tényezők termelékenysége, mind a munka termelékenysége a legutóbbi időszakban növekedett, de még mindig alacsonyabb az EU átlagánál. Az új innovatív technológiákba történő beruházásoknak, ideértve a precíziós mezőgazdaságot is, javítaniuk kell a román gazdaságok versenyképességét”- hangsúlyozza a dokumentum.  

Románia kereskedelmi mérlege negatív 

A Bizottság észrevételei szerint Románia kereskedelmi mérlege negatív. Főleg nyersanyagokat (gabonaféléket, olajos magvak, élő állatok) exportál az EU-n kívülre, és magasabb hozzáadott értékű termékeket importál, beleértve a sertéshúst, a feldolgozott ételeket és italokat, főleg más EU-tagállamokból.

Ugyanezen adatok arra is rámutatnak, hogy 2005. és 2016. között a marhák darabszáma (UMV) 27 százalékkal, 6,6 millió UVM-ről 4,8 millió UVM-re csökkent, és az állattenyésztés forgalma még inkább (38 százalékkal) esett vissza ugyanebben az időszakban. „Ezek a tendenciák különösen a tejelő tehenek és a sertések ágazatában mutatkoztak meg. Ugyanebben az időszakban viszont nőtt a juhok és kecskék száma. Ez magyarázza az állattenyésztés forgalmának erőteljesebb csökkenését. A húsfogyasztás növekszik, különösen a sertéshús fogyasztása, míg a romániai sertéshús-termelés csökken. Ezért romániai sertéshús-import növekszik” – közölte a Bizottság.